Andornaktálya

Andornaktálya
Mocsáry-kúria
Andornaktálya címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Egri
Jogállás	község
Polgármester	Barczi Zsolt (független)[1]
Irányítószám	3399
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	2645 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	156,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,75 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Egri-Bükkalja[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 50′ 40″, k. h. 20° 24′ 42″47.84456, 20.411847.844560°N 20.411800°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 40″, k. h. 20° 24′ 42″47.84456, 20.411847.844560°N 20.411800°E
Andornaktálya Pozíció Heves vármegye térképén
Andornaktálya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Andornaktálya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Andornaktálya község Heves vármegyében, az Egri járásban.

Fekvése

A Bükk-vidék Alföldbe simuló legdélibb nyúlványai között, az Egri-Bükkalja délnyugati szélén, az Eger-patak völgyében fekszik, a megyeszékhely Eger déli szomszédjában, azzal szinte teljesen egybeépülve. Településszerkezete szerint dombvidéki sorfalu; csaknem 5 kilométer hosszú.

A további szomszédos települések: északkelet felől Ostoros, dél felől Nagytálya, kelet felől Demjén, északkelet felől pedig Egerszalók.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2501-es út, mely végighúzódik a teljes belterületén, ezen érhető el Eger és déli szomszédai felől is. Nyugati külterületeit érinti a 25-ös főút és az M25-ös autóút, valamint a 253-as főút is.

A község nyugati szélén húzódik a Füzesabony–Eger-vasútvonal, amelyen már csak a kistályai részen található Andornaktálya megállóhely működik, az andornaki Andornaktálya alsó megállóhely nem.

Nevének eredete

A nevében lévő „Andornak” régi magyar személynévből,^[4] a „tálya” pedig a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, s arra utalhat, hogy a vallonok, akik a 11. században Liège környékéről érkeztek Magyarországra, és Eger környékén meghonosították a szőlőművelést,^[5] szőlőtelepítés előtt kiirtották a domboldalak növényzetét. (Hasonló a zempléni Tállya nevének magyarázata is.)

Története

Kistálya nevének első fennmaradt írásos említése 1382-ből való. Az egri prépost birtoka volt egészen a 20. századig.

1552-ben, Eger első ostromakor a falvak lakossága a környező riolittufába vájt barlanglakásokban rejtőzött el. A települések később kihaltak, majd újra benépesültek (Andornak 1564-ben, Kistálya 1690 körül). A barlanglakások később a Rákóczi-szabadságharc idején is menedéket biztosítottak a lakóknak.

Az egykori Andornak községben írta meg Petőfi Sándor 1844 februárjában „Eger mellett” című költeményét, amikor Eger felé utaztában megállt a helységben.

1916-ban Andornakon halt meg Mocsáry Lajos haladó demokrata politikus.

Andornaktálya 1939 szeptember 27-én jött létre Andornak és Kistálya egyesülésével. 1945-ig Borsod vármegye Mezőkövesdi járásához tartozott.

A település az egri borvidéken helyezkedik el, ezért lakosai hagyományosan mezőgazdasággal és bortermeléssel foglalkoznak. Napjainkban Andornaktálya az egri agglomeráció részeként egyre inkább kertvárossá válik, ahonnan a lakók jelentős része a megyeszékhelyre jár dolgozni.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Balogh László (független)^[6]
• 1994-1998: Balogh László (SZDSZ)^[7]
• 1998-2002: Daru Sándor (független)^[8]
• 2002-2006: Daru Sándor (független)^[9]
• 2006-2010: Daru Sándor (független)^[10]
• 2010-2014: Vámosi László (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2014-2019: Vámosi László(Fidesz-KDNP)^[12]
• 2019-től: Barczi Zsolt (független)^[1]

Népesség

A település népességének alakulása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 4,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,7% (22,3% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak és lengyelnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt római katolikus, 5,5% református, 0,5% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 15,5% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességei

• Mocsáry-kastély: klasszicista stílusú, Marco Casagrande tervei alapján épült, jelenleg fogyatékosok rehabilitációs otthona.
• Kerti gloriett: nyolc toszkán oszlopon gyűrűs kőpárkány, fölötte félgömb alakú kupola látható.
• Római katolikus templom: a korábban összedőlt templom helyén épült 1767 és 1779 között; Sarlós Boldogasszony tiszteletére van felszentelve; késő barokk stílusú.
• Sárga Zsidó kocsma: a jelenlegi Rákóczi u. 255. szám alatt állt;^[16] de már lebontották. Petőfi ebben a kocsmában írta Eger mellett című versét.
• Pincerendszer és barlanglakások: a legenda szerint egészen Miskolcig el lehetett menni bennük.

• 
  A kúria főhomlokzata
• 
  Az egykori Mocsáry-birtok gloriettje
• 
  A régi temető
• 
  A Mocsáry-sírbolt az andornaktályai régi temetőben

Jegyzetek

További információk

• Flaskay Mihály úszóbajnok is Andornaktályáról származik
• Andornaktálya a Google Maps-en
• Andornaktálya a wiki.utikonyvem.hu oldalán