Debeljak
| Debeljak | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Sukošan |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23206 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 895 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 96 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 02′ 51″, k. h. 15° 21′ 44″44.047377°N 15.362092°EKoordináták: é. sz. 44° 02′ 51″, k. h. 15° 21′ 44″44.047377°N 15.362092°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Debeljak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Debeljak falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Sukošanhoz tartozik.
Fekvése
Zárától légvonalban13 km-re, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, Dalmácia északi részén található. A tengertől való távolsága mindössze 1 km, csak a Tustica-hegy választja el tőle. A településhez Debeljakon kívül még Podvršje Gornje, Podvršje Donje és Dubrava nevű kis telepek tartoznak. Az 1992-es horvát közigazgatási reform előtt Debeljak közvetlenül Zárához tartozott. Sukošanhoz a 6041-es megyei úton (köznyelven a "Kalmetina") csatlakozik. Zárával a Zadar2 – Gaženica gyorsforgalmi út és egy bekötőút (köznyelven a "Zdravkina") köti össze. Közelében található a zárai repülőtér és a Marina Dalmacija jachtkikötő. Debeljakon halad át a Knin-Zára vasútvonal is.
Története
Debeljak első írásos említése 1504. november 11-én Szent Márton ünnepén történt "Račice" néven abból az alkalomból, hogy Prljanán védőszentjük ünnepét tartották. Ez alkalomból összegyűltek a környező falvak plébánosai, köztük a račicei Szűz Mária plébánia papja is. A 16. század közepén említik a településhez tartozó Podvršje (Podversie) telepet is. A török betörések idején a 15. század második felében a Zára környéki településekkel együtt Debeljak is elpusztult. Lakói részben Sukošanra, részben a közeli szigetekre és távolabbi vidékekre menekültek. A török veszély elmúltával 1679-ben egyes sukošani családok a jó minőségű szántók és legelők miatt települtek át az akkor már Debeljaknak nevezett telepre. A későbbiekben Debeljak is a közeli Sukošan sorsában osztozott. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a Campo Formió-i béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1880-ban 7, 1910-ben 584 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Zára a környező városokkal és településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után horvát csapatok vonultak be a településre, amely ezzel visszatért Horvátországhoz. A honvédő háború elején 1991. szeptember 18-án Sukošan és Debeljak lakosai, horvát katonai és rendőri erők szinte fegyvertelenül akadályozták meg a JNA tankjainak behatolását területükre, egyúttal meghiúsították az ország szárazföldi területének kettévágására irányuló kísérletet. Ez a nap azóta Debeljak védőinek emléknapja. 1992 májusában a „Jaguár” hadművelet keretében a horvát katonai és rendőri erők felszabadították a Križ nevű magaslatot, mely során a szerbek először szenvedtek el nagyobb veszteségeket a zárai térségben. 1993 januárjában a „Maslenica” hadművelet során felszabadították a zárai repülőteret a község utolsó, még szerb kézen levő részét. A harcok során Debeljaknak hat háborús hőse volt, míg a debeljaki Mile Torbarina a zárai körzet harcainak első polgári áldozata volt. 2011-ben 919 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és turizmussal foglalkoztak.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 7 | 508 | 653 | 584 | 557 | 501 | 894 | 936 | 1.165 | 941 | 871 | 946 | 903 | 919 |
Nevezetességei
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1970. augusztus 15-én szentelte fel Marijan Oblak zárai érsek. A templom egyhajós épület sekrestyével. A szembemiséző oltár márványból készült, mögötte szentségtartóval, márvány keresztelőmedencével. A templomban a Gyógyító Boldogasszony és Páduai Szent Antal fából faragott szobrai láthatók még. A templom melletti harangtorony 1973-ban épült, benne két harang található.
- Čičikan történelem előtti vár maradványai.
- Račanska lokvai középkori templomrom, a középkori Račice templomának és temetőjének maradványai.[4]
- Debeljak népi építészete.
További információk
- Sukošan község hivatalos oldala (horvátul)
- Sokošan turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az alapiskola honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6028.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Debeljak című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
