Zelengrad (Obrovac)
Zelengrad | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Zára |
Község | Obrovac |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 23450 |
Körzethívószám | (+385) 023 |
Népesség | |
Teljes népesség | 73 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 460 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zelengrad témájú médiaállományokat. | |
Zelengrad falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Obrovachoz tartozik.
Fekvése
Zárától légvonalban 40, közúton 61 km-re keletre, községközpontjától 12 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén és a Bukovica tájegység északi részén fekszik. A kis hegyi település észak–déli irányban mintegy 6, kelet–nyugati irányban mintegy 7 kilométer szélességben nyúlik el. Tengerszint feletti magassága 300 és 550 méter között váltakozik. Központi része, ahol a templom és az iskola is található 460 méterrel van a tengerszint felett. Határa hegyes, sziklás, mind növényzetben, mind termőtalajban szűkölködik. Emiatt lakóinak fő megélhetési forrása az állattartás.
Története
Zelengrad és környéke már az őskorban lakott volt, de az emberi élet nyomai fennmaradtak az ókorból, az illírek és a rómaiak idejéből is. A szláv törzsek a 7. században telepedtek le ezen a vidéken. A falu neve a központjában található „Zelengradine” hegynek a nevéből származik, amelyen áthalad az Obrovacból Kistanje irányába haladó főút. A hegy neve pedig egyrészt a gyertyán és somfaerdőtől zöldellő tájra, másrészt az ősi vár ma is látható romjaira utal. Zelengrad várát 1453-ban Kurjakovics Tamás gróf birtokaként említik először. A vár az Obrovacra vezető utat ellenőrizte és valószínűleg ennél sokkal korábban épült. 1523-ban elfoglalta a török és csak 1683-ban szabadult fel. A török kiűzése után 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. Maga Zelengrad mint önálló település csak a második osztrák uralom kezdetén tűnik fel a korabeli forrásokban, azelőtt a mai Medviđa része volt.
Nagy esemény volt a falu életében a templom felépítése 1856-ban. A településnek 1857-ben 373, 1910-ben 625 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd német megszállás után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 90 százaléka szerb, 10 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991-től szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a horvát hadsereg visszafoglalta a települést. Szerb lakossága elmenekült és közülük legtöbben később sem tértek vissza. A településnek 2011-ben 77 lakosa volt.
Lakosság
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
373 | 411 | 463 | 522 | 597 | 625 | 471 | 717 | 575 | 664 | 688 | 624 | 558 | 512 | 44 | 77 |
Nevezetességei
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1856-ban épült. 1995-ben a bevonuló horvát csapatok súlyosan megrongálták. Újjáépítése 2009-ben történt.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Obrovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Obrovac turisztikai egyesületének honlapja[halott link] (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)