Zrmanja Vrelo
| Zrmanja Vrelo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Gračac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23443 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 11 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 281 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 11′ 37″, k. h. 16° 03′ 22″44.193597°N 16.056144°EKoordináták: é. sz. 44° 11′ 37″, k. h. 16° 03′ 22″44.193597°N 16.056144°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zrmanja Vrelo falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Gračachoz tartozik.
Fekvése
Zárától légvonalban 66, közúton 92 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 20, közúton 28 km-re délkeletre, Lika déli részén, a Velebit-hegységben fekszik.
Története
Nevét onnan kapta, hogy határában található a Zrmanja forrása. A török kiűzése (1685) után pravoszláv lakossággal betelepült likai falvak közé tartozik. A falu a 19. században Šulentić Selo néven volt ismert, mivel 1862-ben Pave Šulentić saját szorgalmából és tehetségéből egy nagybirtok központját hozta itt létre. Az általa emelt épületben posta, üzlet, istálló volt elhelyezve, de volt a településen sörözője és malma is. A birtok a második világháborúig volt a család tulajdonában. A településnek 1857-ben 954, 1910-ben 882 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek.. A településnek 2011-ben 28 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 954 | 1.231 | 779 | 859 | 846 | 882 | 923 | 721 | 478 | 508 | 454 | 336 | 238 | 180 | 44 | 28 |
Nevezetességei
- A falu feletti 390 méter magas Crni-hegyen állnak Rakovnik várának romjai. Mivel a várat egyetlen középkori forrás sem említi szakértők feltételezik, hogy a török építette a 16. vagy a 17. században, amikor Likát uralma alatt tartotta. Szerkezetét tekintve a toronyvárak közé tartozik, mivel egy hengeres toronyból és az ezt övező, mintegy egy méter széles külső falból áll. A ma is két emelet magasságban álló torony hét méter átmérőjű és a külső fal alig több mint egy méterre húzódik tőle. A külső falból mára csak a déli fal, a keleti fal egy szakasza és a délkeleti sarok maradt meg.
- Történelem előtti vár maradványai Budimirnál.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Gračac község hivatalos oldala (horvátul)
- Gračac információs oldala (horvátul)
- A Felsőkárolyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
- Rakovnik várának története (magyarul)
