Fabio Cannavaro

Fabio Cannavaro
Cannavaro 2015-ben
Személyes adatok
Születési dátum	1973. szeptember 13. (50 éves)
Születési hely	Nápoly, Olaszország
Állampolgárság	olasz
Magasság	175[1] cm
Testtömeg	75[2] kg
Becenév	Il muro di Berlino (A berlini fal) Il bus umano (Az emberi busz) Il mandrake (A tengeralattjáró)
Poszt	középhátvéd
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1992–1995 Napoli 58 (1) 1995–2002 Parma 212 (4) 2002–2004 Internazionale 50 (2) 2004–2006 Juventus 74 (6) 2006–2009 Real Madrid 94 (1) 2009–2010 Juventus 27 (0) 2010–2011 Al-Ahli 9 (1)
Válogatottság
1993–1996 Olaszország U-21 21 (0) 1997–2010 Olaszország 136 (2)
Edzőség
Időszak Klub 2013–2014 Al-Ahli 2014–2015 Kuangcsou Evergrande 2015–2016 en-Naszr 2016–2017 Tiencsin Csüancsien FC 2017– Kuangcsou Evergrande 2019 Kína
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Fabio Cannavaro témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fabio Cannavaro (Nápoly, 1973. szeptember 13. –) aranylabdás olasz labdarúgó, edző. 136 válogatottságával Gianluigi Buffon mögött második helyen áll az örökranglistán a válogatottban lejátszott meccsek száma alapján, ezeken a meccseken két gólt szerzett.

Karrier

Gyermekkor

Cannavaro Nápolyban született 1973. szeptember 13-án. Ő volt a második gyermek, két testvére van: Renata és Paolo. Korán kezdett el focizni, már 8 évesen (miután már elkoptatott labdákat és cipőket Fuorigrotta koszos földjein) Bagnoli Italsider igazolta le.

Napoli

11 évesen szerződött a Napoliba, és nemsokára megnyeri az első fontos trófeáját: az 1987-es Campionato Allievi-t. Ez volt a klub aranykorszaka: a nápolyiak az újonnan koronázott olasz bajnokok először a történelmükben, a város, ami Diego Armando Maradonával álmodik, és Fabio, a labdaszedő a San Paolo stadionban közelről csodálhatja a példaképét. A „Pibe de Oro”-n (aranylábún) kívül abban a csodálatos Napoli-ban játszik a hátvéd példaképe, Ciro Ferrara is, akitől Fabio mindent megtanul, beleértve a becsúszó szereléseket. Egy alkalommal a Primavera mezében a fiatal védő egy ilyet alkalmazott a nagy Maradonával szemben. Egy nápolyi játékvezető azonnal rendre utasította, de a legendás 10-es védelmébe veszi: „Bravo, nagyon jól megy” – hangzik az argentin bajnok áldása.

Amikor 1993. március 7-én (Juventus–Napoli, 4–3) Fabio debütált az első csapatban; Maradona már messze volt, és Nápoly az új tehetségek felé fordult. Az eredmények nem túl izgalmasak, és a csapat a kiesés ellen küzd, de 20 éves korában Cannavaro már mindenkit lenyűgöz, megmutatja robbanékonyságát, ami a Serie A leggyorsabb és egyik legjobb védőjévé teszi.

Parma

A nápolyi kaland egészen 1995 nyaráig tart, amikor Fabio Parmába igazol, ahol Gigi Buffonnal és Lilian Thurammal tagja a világ akkori egyik legjobb védelmének, amelyet a klubelnökök és -edzők irigyelnek, a rajongók csodálnak. Ez a védelem az oszlopa a Coppa Italia-t, az UEFA-kupát, az olasz Szuperkupát megnyerő emilianói csapatnak, amely alig egy lépésre marad el a Scudettótól, az olasz bajnoki címtől.

Juan Sebastián Verón és Enrico Chiesa évében, megfelelően vezetve és befejezve a Ducali játékát. A 2001–2002-es szezonban Thuram és Buffon Juventushoz való távozása után Cannavaro kapta meg a csapatkapitányi karszalagot.

A nápolyi védő a Gialloblu [m: sárga-kék] abszolút vezetője, és abban az évben egy fontos szalagot visel, felszólítva a nehéz szezon súlyának viselésére, mindig a biztonság és a kizárási zóna között. Végül nagy öröm érkezik a Coppa Italiával: egy jól játszott meccs után a Juventus ellen (úgy, hogy Fabio csak néző egy abszurd felfüggesztés után, amit a Brescia elleni döntőben kapott), a Ducali az egekbe emelheti a történelmében 3. Coppa Italiáját, Cannavaróéban a másodikat.

Internazionale

Hét parmai év után, 2002 nyarán, az új olasz nemzeti válogatott kapitánya egy merész vállalkozást tesz Milánóban a Nearazzurrival [m: fekete-azúr]: Massimo Moratti Interében, Ronaldo nélkül, Cannavaro az új vezető „Bobo” Vierivel.

Az Interrel a 2002–03-as szezonban eljutott a Bajnokok Ligája elődöntőjéig. A második éve egy sérülés miatt nem volt termékeny, majd elszerződött a klubtól.

Juventus

Cannavaro Torinóba szerződött, hogy csatlakozzon a Bianconeri-hez. Barátja, Ciro Ferrara is ott volt, hogy üdvözölje a többi bajnokkal együtt. Az olasz válogatott kapitánya most annak a csapatnak a mezét viseli, amelyik a legtöbb címet nyerte Olaszországban: a sokadik „kaland” ragyogó karrierjében.

A pályán sikerek jönnek egymás után. Fabio kulcsjátékossá válik a Bianconeri védelmében, és a Juventust két Scudettohoz juttatja. A kispadon Torinóban, mint Madridban is, ott ült Fabio Capello, és kettejük között teljes egyetértés volt. A 2004–05-ös szezonban Fabio nem vesztett meccset, de 38 mérkőzést játszott, és két gólt is szerzett. A milánói gyengélkedés határozottan a múlté volt. A 2005–06-os szezonban a csapatnak erősítenie kellett magát, és meg is tette a lehető legjobb módon: még egy Scudetto, és Fabio végig kulcsfontosságú tag volt.

A Juventus tényleg kiérdemli a címeit, de 2006 nyarán a Calciopoli botránya eléri a Bianconeri klubot, ezért kénytelen újra a Serie B-ből indulni. Ennek ellenére Fabio a klubnál folytatja, pedig eléggé meggyötört. Ott van Marcello Lippi azúrjaival a németországi világbajnokságon. Olaszország nem áll meg az első meccseknél, és eljut a döntőig. Ausztrália, Ukrajna, Németország, Franciaország… mind kénytelen letérdelni az Azzurri előtt. Fabio Cannavaro, a kapitány az égbe emeli a világbajnoki trófeát, ami a 4., amit Olaszország eddig megnyert.

Real Madrid

Fabio Cannavaro követte Fabio Capellot Madridba. „Real Madrid” – magyarázta egy sajtótájékoztatón – „az a csapat, amiben minden focista játszani szeretne, legalább egyszer az életében. Ez valószínűleg a karrierem utolsó esélye volt, nem tudtam visszautasítani…” Lehetetlen a „Galactocosnak” nemet mondani! 2006-ban megnyerte az Ballon d'Or, vagyis az Aranylabdát.

Újra a Juventus

Három madridi év után ismét Torinóba igazol. A szezon nem úgy sikerült a Juventusnak, ahogyan azt várták, mindössze Európa Liga-indulást érő helyen sikerült végezniük. Fabio nem hosszabbít szerződést, így ingyen igazolhatóvá vált.

Al-Ahli Dubai

2010. június 2-án bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségekbe igazol, az Al-Ahli Dubaihoz. A szerződése két évre szól. A csapatban a csapatkapitányi cím az övé.

Válogatott

U21

Cannavaro már az U21-es válogatottal sikereket ért el. Két egymást követő bajnokságon is bajnoki címet szerzett. Az elsőt 1994-ben, az másodikat 1996-ban. Részt vett az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Atlantában.

Debütálás

1997. január 22-én debütált az olasz nemzeti válogatottban egy barátságos meccsen Észak-Írország ellen.

Játszott az 1998-as, 2002-es, 2006-os és a 2010-es világbajnokságon, valamint a 2000-es és a 2004-es Európa-bajnokságon.

1998-as világbajnokság

Cannavaro első nemzetközi versenye az 1998-as világbajnokság volt. Giuseppe Bergomi, Alessandro Costacurta és Paolo Maldini voltak a csapat hátvédjei, az edző Paolo Maldini apja Cesare Maldini volt. Az Azzurri^[3] egészen a negyeddöntőig jutott. Cannavaro az egyik mérkőzésen megsérült, a homlokát eltalálta a könyökével Stéphane Guivarc'h, a hátralévő időt nem tudta lejátszani. Az Azzurri a 90 percet kihúzták egy 0–0-val, majd a tizenegyespárbajban alul maradtak.

2000-es Európa-bajnokság

2000-ben a Les Bleus, szertefoszlatta az olasz álmokat. Cannavaro Alessandro Nesta Mark Iuliano és Paolo Maldini mellett egy erős hátvédsort alkottak. Az Azzurri jutott a döntőbe, ahol az akkori világbajnokkal játszottak, Az 55. percben Marco Delvecchio megszerezte a vezetést, 1–0-ra vezettek az olaszok. Amikor letelt a rendes játékidő, Sylvian Wiltord a hosszabbítás utolsó percében betalált. 2X15 perc következett. 2000-ben még élt az arany gól szabály.^[4] David Trezeguet volt az, aki a kapuba talált, így Franciaország nyerte az Európa-bajnokságot.

2002-es világbajnokság

A 2002-es világbajnokság nem indult jól a csapat számára, mivel Alessandro Nesta megsérült a Horvátország elleni mérkőzésen. Második helyezettként jutott tovább a csapat, majd a negyeddöntőben Dél-Koreával került össze az olasz csapat. Cannavaro azon a mérkőzésen nem játszott, csak cserejátékos volt.^[5] A hosszabbításban dőlt egy, hogy Dél-Korea a továbbjutó, így az olaszok kiestek. Dél-Korea egészen az elődöntőig jutott.

Cannavaro átvette a csapatkapitányi karszalagot Maldinitől a 2002-es világbajnokság után.

2004-es Európa-bajnokság

Cannavaro első nemzetközi gólját megszerezte Tunézia ellen 2004. május 30-án, Olaszország nyerte 4–0-ra mérkőzést. A 2004-es Eb, amely Portugáliában került megrendezésre. Ez a bajnokság sem sikerült úgy a csapatnak, ahogy azt szerette volna. A csapatnak nem sikerült bejutni a legjobb nyolc közé.

2006-os világbajnokság

Cannavaro csapatkapitányként irányította a csapatot, amely bejutott a negyeddöntőbe, majd egészen a döntőig menetelt. Újra a franciákkal játszottak döntőt, de világbajnoki döntőt. Először a franciák szerezték meg a 7. percben a vezetést Zinédine Zidane tizenegyes-góljával, majd a 19. percben Marco Materazzi góljával egyenlítettek az olaszok. Egészen a tizenegyespárbajig jutottak a csapatok.^[6] A mérkőzést az olaszok nyerték, mivel mind az öt játékos betalált a kapuba, ellenben a franciákkal, akik csak három gólt tudtak a kapuba juttatni. Cannavaro életében először felemelhette a magasba a világbajnoki trófeát július 9-én. Cannavaro nem kapott egyetlen sárga vagy piros lapot sem. 690 percet játszott a tornán.

2008-as Európa-bajnokság

2008. június 2-án az első edzés során Fabio megsérült, csapattársa, Giorgio Chiellini eltalálta Cannavaro bokáját, de ő is megsérült. Cannavarót megvizsgálták, és a bokaszalagjai elszakadtak. A csapat akkori edzője, Roberto Donadoni Alessandro Gamberinit hívta be Cannavaro helyére. Alessandro Del Piero lett a csapatkapitány a torna idejére. Fabio nem játszhatott az Eb-n, de végig a csapat mellett volt, hogy ezzel támogassa csapatát. Ez lett volna a harmadik Európa-bajnoksága.

Cannavaro már ekkor tervezte, hogy visszavonul a válogatottságtól, de még a 2010-es világbajnokságon részt vett.

2009-es Konföderációs Kupa

2009-ben a Konföderációs Kupa brazilok elleni mérkőzésen Cannavaro megdöntötte Maldini válogatottsági rekordját. 2009. augusztus 12-én a Svájc elleni barátságos mérkőzésen ő volt az, aki a legtöbb válogatottsággal rendelkezett.

2010-es világbajnokság

Cannavaro volt a csapatkapitánya 2010-es labdarúgó-világbajnokságon Olaszországnak Dél-Afrikában. A címvédő kiesett a csoportkörben, nem jutott be a legjobb 16-ba. Fabio bejelentette visszavonulását, ezzel a 2010-es vb volt az utolsó nagy tornája.

Személyes adatok

1994. június 17-én vette feleségül Daniela Cannavarót (született Daniela Arenoso, 1974. július 17-én). Három gyermekük született. Christian (született 1999. július 17-én Nápolyban), Martina (született 2001. december 22-én Nápolyban), és Andrea (született 2004. október 20-án Nápolyban).

Öccse, Paolo szintén hátvéd poszton játszó profi labdarúgó, a Napoli labdarúgója. 2000-től 2002-ig együtt játszottak az AC Parma csapatában.

Szülei Gelsomina Costanzo és Pasquale Cannavaro.

Példaképei: Ciro Ferrara, Diego Maradona

Legnagyobb sikerei

Klubszinten

• UEFA-kupa győztes (1999)
• olasz kupagyőztes (1999)
• spanyol bajnok (2006-07, 2007-08)

A válogatottban

• Eb-ezüstérmes (2000)
• Világbajnok (2006)
• Laureus-díj - Az év csapata (2007)
• Aranylabda (2006)

Játékos statisztikái

Klub

A válogatottban

Olaszország[7]
Évek	Pályára lépések	Gólok
1997	12	0
1998	11	0
1999	8	0
2000	14	0
2001	9	0
2002	12	0
2003	10	0
2004	6	1
2005	8	0
2006	15	0
2007	8	0
2008	8	1
2009	10	0
2010	5	0
összesen	136	2

Góljai a válogatottban

#	Dátum	Helyszín	Ellenfél	Gól	Végeredmény	Verseny
1	2004. május 30.	Radès, Tunézia	Tunézia	2–0	4–0	Barátságos mérkőzés
2	2008. február 6.	Zürich, Svájc	Portugália	2–0	3–1	Barátságos mérkőzés

Edzői statisztika

2019. december 1-jén lett frissítve.

Csapat	Nemzet	–tól	–ig	Mérleg
M	GY	D	V	Győzelem %
Kuangcsou Evergrande		2014. november 5.	2015. június 4.	23	11	7	5	47.83
en-Naszr		2015. október 26.	2016. február 11.	16	6	7	3	37.5
Tiencsin Csüancsien FC		2016. június 9.	2017. november 6.	55	33	10	12	60
Kuangcsou Evergrande		2017. november 9.	jelenlegi	86	54	15	17	62.79
Kína		2019. március 15.	2019. április 29.	2	0	0	2	0
összesen				181	104	38	39	57.46

Jegyzetek

Források

• Hivatalos oldal (olasz), (angol), (spanyol), (japán)
• Fabio Cannavaro – a FIFA adatbázisában
• Fabio Cannavaro az UEFA adatbázisában (angolul)

További információk

• Misur Tamás–Moncz Attila: Cannavaro és az aranylabda csillagai; Aréna 2000, Bp., 2007 (Stadion könyvtár)