Las Palmas de Gran Canaria

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Las Palmas (egyértelműsítő lap)
Las Palmas de Gran Canaria
Las Palmas látképe
Las Palmas látképe
Las Palmas de Gran Canaria címere
Las Palmas de Gran Canaria címere		 Las Palmas de Gran Canaria zászlaja
Las Palmas de Gran Canaria zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségKanári-szigetek
Tartomány Las Palmas
Rang
  • spanyol község
  • turistacélpont
Székhely Las Palmas de Gran Canaria
Alapítás éve1478. június 24.
Polgármester Jerónimo Saavedra Acevedo
Irányítószám 35001-35020
Körzethívószám (+34) 928
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség378 027 fő (2023)[1]
Népsűrűség3,812 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8 m
Terület100,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Las Palmas de Gran Canaria (Kanári-szigetek)
Las Palmas de Gran Canaria
Las Palmas de Gran Canaria
Pozíció a Kanári-szigetek térképén
é. sz. 28° 07′ 38″, ny. h. 15° 25′ 53″Koordináták: é. sz. 28° 07′ 38″, ny. h. 15° 25′ 53″
Las Palmas de Gran Canaria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Las Palmas de Gran Canaria témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Las Palmas de Gran Canaria városa Gran Canaria szigetén kb. 380 000 lakosával a Kanári-szigetek legnagyobb városa. A spanyolországi közigazgatási beosztás szerint a Kanári-szigetek autonóm közösség Las Palmas tartományának székhelye, így Santa Cruz de Tenerife mellett a Kanári-szigetek két fővárosának egyike. A városkép meghatározója a kikötő, amely egyike az Atlanti-óceán legnagyobb kikötőinek. A szomszédos települések: délre Santa Brígida és nyugatra Arucas.

Éghajlat

Las Palmasban gyakran erősen felhős az ég. Ez az éghajlati jelenség, melyet a helybeliek „Panza de burro“ (szamárhas) névvel jelölnek, oda vezetett, hogy a turizmus a fővárosból Gran Canaria déli részére tevődött át és ma szinte kizárólag Maspalomasban és Mogán partján összpontosul. Mindezek ellenére a Syracuse-i Egyetem Las Palmast nevezte a világ legjobb klímájú városának.

Története

A várost 1478. június 24-én alapította "Real de Las Palmas" néven Juan Rejón, a hódító kasztíliai sereg vezetője, mielőtt megkezdődött volna a háború a helybéli guancsokkal (a Kanári-szigetek őslakosaival). 1492-ben Kolumbusz Kristóf első amerikai útján lehorgonyzott Las Palmas kikötőjében (és némi időt is töltött a szigeten). Visszafelé is megállt itt. 1595-ben Francis Drake sikertelenül próbálta meg kifosztani a várost. Négy évvel később, 1599-ben Las Palmast megtámadta és részben lerombolta Pieter van der Does holland tengernagy, amit a várostörténet egyik jelentős eseményeként tartanak számon.

A város lendületes fejlődése a 19. század utolsó két évtizedében indult meg, amikor kiépítették a korszerű kikötőt (Puerto de la Luz), ami azóta is Spanyolország legnagyobb kikötői közé tartozik. A régi városközpont öt kilométerre volt a parttól; ezután ez áthelyeződött, és a két városrész közti szabad terület is gyorsan beépült. Később még a közeli sziklás hegyoldal tetején is létesült egy városnegyed, a Ciudad Alta vagy felsőváros.[2]

1927-ben Las Palmast jelölték ki a Kanári-szigetek fővárosának. Történelmi, helyi politikai okokból régóta szinte folyamatos volt az időnként éles vetélkedés a Kanári-szigetek két legnagyobb városa, Las Palmas de Gran Canaria és Santa Cruz de Tenerife között. Ennek nyomán a Kanári-szigetek a 20. század dereka óta két részre, a keleti szigeteket magába foglaló Las Palmas (tartomány)ra és a nyugati szigeteket átfogó Santa Cruz de Tenerife (tartomány)ra oszlik, a teljes Kanári-szigetek, mint autonóm közösség fővárosi posztját pedig a két város felváltva tölti be.

1936 júliusában Franco tábornok Las Palmasból indította azt a puccsot, amely a spanyol polgárháborúhoz vezetett.

Las Palmas kikötője jelentős hasznot húzott a Szuezi-csatorna lezárásából az arab–izraeli konfliktus idején. A két kontinens közötti fekvésének és turisztikai jelentőségének köszönhetően számos itt dolgozó külföldi települt le véglegesen a városban.

Las Palmas de Gran Canaria testvérvárosa az USA Texas állambeli San Antonio, amelyet 1718-ban mintegy 25 kanári-szigeteki emigráns alapított.

Népesség

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
364 777
376 953
377 203
381 847
383 343
382 283
378 998
378 517
378 675
378 027
2001200420072009201120142016201820212023
Adatok: Wikidata

Látnivalók

Óváros („Vegueta“)

Las Palmas óvárosát 2007-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára.[3]

  • A főtér a Plaza Santa Ana. Itt található a város leghíresebb épülete, az öthajós Szent Anna katedrális 1497-ből, a Kanári-szigetek püspökének székhelye.
  • Szemben vele látható a régi városháza klasszicista épülete 1853-ból.
  • A katedrális mögött találjuk a Casa de Colónt, egy gyönyörű koloniál stílusú épületet, amely a Kolumbusz-múzeumnak ad helyet.
  • Érdemes még megnézni a Plaza Espíritu Santu-t a városháza déli oldalán, amely a nevét az ott található kápolnáról kapta. A teret különféle stílusban épült házak veszik körül, így van köztük reneszánsz, klasszicista és Mudéjar stílusú is.

Triana

Az Óvárostól északra található városrész neve Triana.

  • Itt a századforduló idejéről (1900) származó épületek vannak többségben a Calle Mayor de Triana-n, a fő bevásárló utcában és a sétálóutcákban. A házak az adott kor tipikus spanyol építészeti elemeit mutatják, így pl. jugendstil homlokzatokat.
  • A San Telmo park névadója az ott található azonos nevű tengerészkápolna. Ez a színes jugendstil pavilonjaival zöld oázist képez a városban.
  • A Plaza Cairasco-n található a Gabinete Literario jugendstil épülete, amelyet kiállításokra és előadásokra használnak.

Santa Catalina

A kikötő és a strand között fekszik a turisták által leginkább látogatott városrész.

  • A „Paseo de las Canteras“ strandsétány mellett 3 km hosszan terül el a városi strand a „Playa de las Canteras“ bárokkal, teraszos kávézókkal és üzletekkel.
  • Egy másik vonzó rész a Santa Catalina park, tele bárokkal és kávézókkal.
  • 2003 óta áll itt a 60 méter magas lakó- és üzletház, a "Torre Woermann".
  • A város északnyugati kijáratánál közvetlenül a tenger mellett található az 1997-ben épült „Auditorio Alfredo Kraus“ modern koncertközpont, amely a Las Palmasban született Tenorról Alfredo Krausról kapta a nevét.

Múzeumok, színházak

A Teatro Pérez Galdós homlokzata
Torre Woermann
Auditorio Alfredo Kraus
A Castillo de la Luz

A Casa de Colónon kívül a város egy sor további múzeumot kínál: a Museo Canario régi kanári-szigeteki leletekkel, a Museo Néstor, amely Néstor Martín-Fernández de la Torre kanári-szigeteki festő munkásságát mutatja be, a Casa Museo Benito Pérez Galdós a híres író műveivel, a Museo Elder tudományos múzeum a Santa Catalina park mellett és a híres modern művészeti központ, a Centro Atlántico de Arte Moderno, amelynek váltakozó kiállítása a világ minden tájáról érkező művészeknek kínál lehetőséget a bemutatkozásra.

Triana városrész délkeleti részében található a Teatro Pérez Galdós, a város legjelentősebb színháza.

A város északi részén, a kikötői negyedben, mely a La Isleta félsziget déli részén fekszik, találjuk virágoskertek között a Castillo de la Luz 15–16. századi erődjét. Az épület műemléki védettséget élvez, 1990-ben restaurálták és ma egy hajózási múzeumnak, valamint a város kulturális és kiállítóhelyiségeinek ad otthont.

Ismétlődő rendezvények

Februárban a város átadja magát az egyhetes karneválnak, amelyet nagy pompával ünnepelnek. Ezen a területen is versengés folyik Las Palmas de Gran Canaria és Santa Cruz de Tenerife között, amely a szomszédos Tenerife szigetének fővárosa. A két város között a Kanári-szigetek vezetéséért évszázadok óta folytatott rivalizálást a helyiek csak „szigeti civakodásnak” (pleito insular) nevezik.

Közlekedés

A történelmi jelentőségű városmagot néhány éve mentesítették a járműforgalomtól. Az alagút mellett, amely régen az egyetlen összekötő útvonal volt a déli és északi rész között, az északi autópályával összekötött Avenida Marítima biztosít 2004 óta elkerülőutat, amelyen az átmenő forgalmat Las Palmas de Gran Canaria körül elvezetik és így a belváros terhelése tovább csökkenhet. Buszjáratok indulnak a sziget minden részére, illetve kompjáratok a szomszédos szigetekre. Las Palmason rendszeresen állnak meg a nagy körutazó hajók.

Gazdaság

Las Palmas legfontosabb gazdasági tényezője a Puerto de la Luz kikötő. 2008-ban 860 710 utast számoltak meg (ennek körülbelül egynegyede körutazó turista), illetve 20 053 774 tonna áru fordult meg itt. A fentieken túl Las Palmasban működnek még az alábbi cégek:

  • Grupo Kalise Menorquina, amely különféle desszerteket gyárt és termékeit Spanyolország minden részébe exportálja
  • Tirma, kávéfeldolgozó cég, amely csokoládét és csokoládés termékeket gyárt
  • CCC, sörgyár, amely itt és Tenerifén is termel.

Érdekességek

A város többször is adott helyet rangos nemzetközi sakkbajnokságnak, így 1974-ben, 1981-ben, 1993-ban, 1994-ben és 1996-ban. Ezek közül az 1996-os bajnokság - amelyet Garri Kaszparov nyert meg - az Élő-pontszámok alapján minden idők legerősebb bajnoksága volt mind a mai napig.[4]

Képek

  • Szent Anna-katedrális
    Szent Anna-katedrális
  • Plaza Santa Ana épületei
    Plaza Santa Ana épületei
  • Óváros, Szent Anna tér épületei
    Óváros, Szent Anna tér épületei
  • Régi városháza
    Régi városháza
  • Óváros, Las Palmas
    Óváros, Las Palmas
  • Las Palmas
    Las Palmas
  • Las Palmas egyik strandja
    Las Palmas egyik strandja
  • Strand, Las Palmas
    Strand, Las Palmas
  • Las Palmas tengerpart
    Las Palmas tengerpart

A város híres szülöttei

  • Javier Bardem (* 1969), színész
  • Alfredo Kraus tenor. 1927-1999.

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. ↑ Municipal Register of Spain of 2023
  2. ↑ Alzola 64. o.
  3. ↑ http://whc.unesco.org/en/tentativelists/5134/ UNESCO Világörökség
  4. ↑ http://susanpolgar.blogspot.com/%7C[halott link]Polgár Zsuzsa blogja

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a La Palmas de Grand Canaria című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • ↑ Alzola: José Miguel Alzola: A Brief History of the Canary Islands. Ford: Ann Ruddock (spanyolról angolra). Las Palmas: El Museo Canario. 1989. ISBN 84-600-0898-3  

További információk