Mülheim an der Ruhr

Mülheim an der Ruhr
Mülheim an der Ruhr címere
Mülheim an der Ruhr címere
Mülheim an der Ruhr zászlaja
Mülheim an der Ruhr zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományÉszak-Rajna-Vesztfália
JárásRegierungsbezirk Düsseldorf
PolgármesterUlrich Scholten (2015. október 21. – )
Irányítószám45401–45481
Körzethívószám0208
RendszámMH
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség172 404 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 888,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 26
  • 153
m
Terület91,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
é. sz. 51° 25′ 39″, k. h. 6° 52′ 57″Koordináták: é. sz. 51° 25′ 39″, k. h. 6° 52′ 57″
Mülheim an der Ruhr (Észak-Rajna–Vesztfália)
Mülheim an der Ruhr
Mülheim an der Ruhr
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Mülheim an der Ruhr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mülheim an der Ruhr témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mülheim an der Ruhr település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 172 404 fő (2022. december 31.).[1] Mülheim an der Ruhr Essen, Mettmann járás, Duisburg, Oberhausen és Ratingen községekkel határos.

Fekvése

Oberhausentől délre fekvő település.

Leírása

A Ruhr mindkét partján fekvő város déli részei a Rajnai-Pala hegység utolsó nyúlványain, az északi részei az Alsórajnai síkságon terülnek el.

A városnak a Ruhr völgyében kiterjedt üdülőkörzetei vannak, és a Ruhron közleledő hajók mintegy félmilliós forgalmat bonyolítanak le évente.

Városrészek

Stadtteile und Bezirke
Sz. Városrész Teilraum Kerület (Bezirk) Terület
(km²)
1)
(pro km²)
1 Altstadt I 1 Stadtmitte 1 Rechtsruhr-Süd 3,20 20.119 6287
2 Altstadt II 1 Stadtmitte2) 1 Rechtsruhr-Süd2) 5,79 24.696 4265
3 Styrum 2 Styrum 2 Rechtsruhr-Nord 4,44 15.484 3487
4 Dümpten 3 Dümpten4) 2 Rechtsruhr-Nord4) 5,51 18.392 3338
5 Heißen 4 Heißen3) 1 Rechtsruhr-Süd3) 8,88 21.117 2378
6 Menden-Holthausen 1 Stadtmitte 1 Rechtsruhr-Süd 17,30 13.450 777
7 Saarn 5 Saarn 3 Linksruhr 26,92 23.485 872
8 Broich 6 Broich/Speldorf 3 Linksruhr 8,78 13.678 1558
9 Speldorf 6 Broich/Speldorf 3 Linksruhr 10,46 18.269 1747

1) : 2014. december 31-én[2]

2) Aus dem Stadtteil Altstadt II wurden Teile (Altstadt II-Nordost und Papenbusch) ausgesondert und dem Teilraum Dümpten im Bezirk Rechtsruhr-Nord zugeordnet.

3) Aus dem Stadtteil Heißen wurden Teile (Winkhausen-Nord) herausgenommen und dem Teilraum Dümpten im Bezirk Rechtsruhr-Nord zugeordnet.

4) Der Teilraum Dümpten besteht aus dem historischen Stadtteil und den oben unter Punkt 2 angegebenen Erweiterungen.

Története

Egy régi metszet Mülheimről

Mülheim egykori urai a Broich grófok a keresztesháborúk idején haltak ki. Székhelyük a mai Krichenhügel nevű domb volt, mely több Karoling telepből kialakult település ősmagja, a rajta álló Szt. Péter templommal.

A Ruhr másik oldalán e településmaggal szemben 883-884-ben Broich vára épült fel.

A mai gyorsforgalmi út a Hellweg egykor a királyok, kereskedők és egyúttal a hadak vonulásának a híres útja volt, e helyen keresztezve a Ruhr folyót Mülheim és Broich vára között.

Mülheim a 13. században kapott piacjogot, a városi rangot azonban csak 1808-ban kapta meg.

A településen és környékén valószínűleg már a 12. század előtt is folyt szénbányászás, s mivel a folyó Mülheimig mindig is hajózható volt, itt élénk szénkereskedelem is kialakult, majd a 19. század elejétől létrejött itt a vaskohászat is, amely hamarosan jelentősebb lett a szénbányászatnál és szénkereskedelemnél is.

Mülheim nagyvárossá és ipari centrummá 1908 körül lett, melyben nagy szerepe volt a Hugo Stinnes által alapított nagy nehézipari konszennek, melynek székhelye is itt van.

A városnak van könnyűipara, vegyipara és meteorológiai állomása is. Valamint itt működik a Max-Planck-Institut szénkutató részlege is.

A város területének majdnem fele mező- és erdőgazdasági terület.

Látnivalói közül jelentősebb a Broich-kastély (Schloss Broich) késő karoling kori vár alapjainak és falainak maradványai, és a Kirchenhügelen álló Szt. Péter templom, melynek legrégebbi részei a 11. századból valók, a Mária templom és a Teiner-Strasse környékének favázas házai, melyeknek egyikében helytörténeti múzeum is található.

A város legdélibb részén pedig a Mülheimer Ruhrtalbrücke, a majdnem 2 km hosszú acélhíd íveli át a folyó völgyét, mely Mülhelm szimbóluma is egyben.

Közlekedés

Vasúti közlekedés

Vízi közlekedés

A Rhein-Ruhr-kiköttő 86.000 négyzetmeter nagy.

Légi közlekedés

Nevezetességek

  • Boich kastély
  • Szt. Péter templom
  • Mária templom
  • Favázas házak
  • Raffelberg Solbad (sósfürdő)
  • Lóversenypálya
  • Wittzenhausbuschi vadaskert

Galéria

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Források