Nagymuzsaly

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Nagymuzsaly (Мужієве)
Falusi tanács
Nagymuzsaly címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (2020–) Beregszászi járás (–2020)
Község	Beregszász község
Rang	falu
Polgármester	Ficáj László Ivanovics
Irányítószám	90260
Körzethívószám	+380 3141 71
Népesség
Teljes népesség	2086 fő (2001) +/-
Magyar lakosság	1714
Népsűrűség	1862 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	118 m
Terület	11,2 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″48.180277777778, 22.70583333333348.180278°N 22.705833°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″48.180277777778, 22.70583333333348.180278°N 22.705833°E
Nagymuzsaly Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymuzsaly témájú médiaállományokat.

Nagymuzsaly (ukránul Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve), oroszul Мужиево (Muzsijevo / Mužievo), szlovákul Mužjová): falu Ukrajnában a Beregszászi járásban.

A Borzsa-folyó jobb partján fekvő falu Beregszásztól 8 km-re délkeletre található.

Neve szláv személynévből (Muzej) ered.

Nagymuzsaly már az őskorban is lakott terület volt. 1232-ben Muse néven említették először. A falu ekkor már két részből állott: Keleti részén királyi népek laktak, nyugati része várföld volt, melyet II. András adott a beregi királyi uradalom gondnokának, és határát is leiratta. 1280-ban IV. László király Eberhard fia Kunch ispánnak adományozta a települést. 1377-ben Kunch ispán fia Eberhardt fia Péter lampertszászi bíró Magyar Pálnak 50 márkáért eladta tartozékaival együtt.

Kismuzsaly egykori 14. századi templomának csak romjai állnak, 1657-ben pusztult el. A falut 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek pusztították el.

Az egyik közeli barlangban 1831-ben mintegy 50 lakos csontvázát találták meg. A határában talált aranyérem leletet is valószínűleg ekkor, a fosztogatók elől rejtették el. 1657-ben Kismuzsaly lakosai is itt telepedtek le.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

1910-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

A 2001-es népszámlálás során a lakosság elérte a 2086 főt, melyből 1717 fő (82,3%) magyar, 342 fő (16,4%) ukrán, 25 fő (1,2%) orosz anyanyelvűnek vallotta magát (0,1% egyéb).^[1]

• Itt született 1750 körül Beregszászi Nagy Pál nyelvtudós.
• Itt született 1949-ben Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő, író.
• Itt született 1984-ben Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas magyar színésznő.
• Itt élt Morvay Pál (1750-1814) királyi tanácsos és alispán.
• Itt élt Vidnyánszky Attila (1964) Kossuth- és Jászai Mari-díjas kárpátaljai származású magyar színházi rendező, filmrendező.
• Itt hunyt el 1827-ben Wolny András Rafael botanikus, mineralógus, tanár.
• Itt tanult Rácz József (1976) Jászai Mari-díjas magyar színművész.

• Nagymuzsaly temploma késő gótikus 15. századi eredetű. Fa harangtornya a 17. század közepén épült.
• Kismuzsaly középkori templomának romjai.

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

• Nagymuzsaly romtemplomja
• Nagymuzsalyi református templom