Szolyva

Szolyva (Свалява)
Szolyva látképe
Szolyva látképe
Szolyva címere
Szolyva címere		 Szolyva zászlaja
Szolyva zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségSzolyva község
Rangváros
Alapítás éve12. század
PolgármesterIvan Lanyo
Irányítószám89300
Körzethívószám+380 3133
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség17 068 fő (2022. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 32′ 50″, k. h. 22° 59′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 50″, k. h. 22° 59′ 10″
Szolyva (Kárpátalja)
Szolyva
Szolyva
Pozíció Kárpátalja térképén
Szolyva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolyva témájú médiaállományokat.

Szolyva (ukránul: Свалява [Szvaljava], szlovákul: Svalová, románul: Svalova) város Ukrajna Kárpátaljai területén, a Munkácsi járásban.

Fekvése

A város Munkácstól 30 km-re északkeletre, a Latorca bal partján a Sztrij-hegy lábánál fekszik, ott ahol a Szolyva-patak a Latorcába ömlik.

Nevének eredete

Neve a szláv szoly (= só) főnévből való.

Története

A szolyvai áldozatok emlékműve
A szolyvai emlékpark
A sztálinizmus áldozatainak emlékműve a szolyvai emlékparkban

1263-ban Zoloa néven említik először. Már az őskorban lakott hely volt, ahol bronzkori leleteket találtak, Tövisfalva felé pedig honfoglalás kori sírt tártak fel. Rákóczi Lengyelországból jövet itt találkozott a népfelkelők küldötteivel. 1728-ban lett a Schönborn család birtoka, ettől kezdve indult fejlődésnek. 1798-ban kapott vásártartási jogot. 1888-ban egyesítették Nagybisztrával.

1944–45-ben a helységben szovjet gyűjtőtábor volt, ahol több mint tízezren haltak meg; a város határában levő tömegsírjuk jeltelen. E táborba vitték azokat, akiket a Kárpátalját megszálló 4. Ukrán Front parancsnokságának 0036-os számú parancsa szerint november 16-ig összegyűjtöttek a szokásosan háromnaposnak hazudott munkavégzés céljából (a Városparancsnokságon minden 18 és 50 év közötti német és magyar nemzetiségű hadköteles férfinek jelentkeznie kellett a rendelet szerint). Az összegyűjtött áldozatok többsége a szovjet gulag poklában halt meg, vagy tűnt el.

1910-ben 3802 lakosából 1698 ruszin, 1115 német, 735 magyar és 195 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásának székhelye volt. Ma 14 800 lakosából 800 (5,4%) magyar.

2020-ig a Szolyvai járás székhelye volt; Nagybisztra és Újtövisfalva tartozott hozzá.

Testvértelepülések

Látnivalók

  • Gyógyhatású savanyúvízforrásai évszázadok óta ismertek.
  • Görögkatolikus temploma, amely 1758-ban épült
  • Szolyvai Emlékpark
  • Honfoglalás kori magyar harcos sírhelye – Szolyva határában, a városba Munkács felől bevezető út mentén található sírt Lehoczky Tivadar tárta fel az 1870-es években. A sírban egy honfoglalás kori magyar harcos és lova maradványai találhatók, a csontok mellett egy tarsolylemez is előkerült. A sírhelyre egy kereszt, később kápolna került, ezek azonban a szovjet időkben megsemmisültek. A fölötte ma is látható emlékművet 2000-ben állították.


Híres emberek

Források

Jegyzetek

Galéria

  • Zsinagóga
    Zsinagóga
  • Egykori zsinagóga, ma pékség
    Egykori zsinagóga, ma pékség
  • Egy másik egykori zsinagóga
    Egy másik egykori zsinagóga
  • Zsidó temető
    Zsidó temető