Docklands Light Railway

Docklands Light Railway
Adatok
TípusHelyi gyorsvasút
Átadás1987. augusztus 31.
Vonal hossza38 km
Állomások száma45
Nyomtávolság1435 mm
Feszültség750 V egyenáram
Éves forgalom117 000 000 fő
London vasúti közlekedése
Londoni metróvonalak
Bakerloo
Central
Circle
District
Hammersmith & City
Jubilee
Metropolitan
Northern
Piccadilly
Victoria
Waterloo & City
További vonalak
Docklands Light Railway
Overground
TfL Rail
Tramlink
Épülő vonalak
Elizabeth
Bezárt vonalak
East London
A Wikimédia Commons tartalmaz Docklands Light Railway témájú médiaállományokat.

A Docklands Light Railway (DLR) egy Kelet-Londonban elhelyezkedő városi gyorsvasúti hálózat. Leginkább a magyar HÉV-hez hasonlatos, azzal a fontos különbséggel, hogy a vonalak egybefüggő hálózatot alkotnak. Érdekességei közé tartozik, hogy a vonatok vezető nélkül közlekednek. Noha metrónak nem igazán tekinthető (bár hasonló ahhoz), ennek ellenére a londoni metrótérképeken rendszerint szerepel. Jelölése zöldeskék, a Waterloo&City Line-nál sötétebb színű.

A hálózatot 1987. augusztus 31-én nyitották meg. A teljes hálózat összesen 45 állomásból áll, teljes hossza 38 kilométer,[1] és jelenleg is folyamatban van új vonalszakaszok és állomások tervezése. A vonatokon naponta átlagosan 340 000 ember utazott 2017-ben. A 2019 és 2020 közti egy éves időszakban összesen 117 millió utas vette igénybe a vonatokat.[2] A járatok általában 4-10 percenként követik egymást, valamennyi viszonylatban.

Nagy jelentősége volt a 2012-es londoni olimpiai játékok idején, ugyanis a helyszínek legnagyobb részére ezzel volt a legkönnyebb eljutni.

Viszonylatok

A hálózaton az alábbi viszonylatokban közlekednek a vonatok:

  • Stratford - Lewisham
  • Bank - Lewisham (Lewisham irányában a vonatok West India Quay állomáson nem állnak meg)
  • Bank - Woolwich Arsenal (London-City repülőtér érintésével)
  • Tower Gateway - Beckton
  • Stratford International - Woolwich Arsenal
  • Canning Town - Beckton (csak csúcsidőn kívül)

Járművek

A DLR hálózatán a megnyitás óta három főtípus üzemelt: a P86/P89-esek 1987-től, illetve 1989-től 1995-ig, a B90/B92/B2K-es járművek 1991-93-tól közlekedtek, a B07 típusú legújabb típust pedig 2001-2002-ben helyezték üzembe Ezek alacsonypadlós, csuklós és kétirányú, elektromos motorvonatok (Electric Multiple Unit, EMU). A flotta meglehetősen korszerű, mindegyik jármű automata irányítású, tehát nincs bennük járművezető. Biztonsági okokból azért tartózkodik a vonaton egy jegyvizsgáló (kalauz), aki tájékoztatja az utasokat, kezeli a jegyeiket, és ha baj történne, akkor át tudja venni az irányítást a jármű felett.

Díjszabás és díjszabási zónák

A DLR-t is a TfL (Transport for London) üzemelteti, tehát erre is érvényesek ugyanazon a jegyek, melyek az egyéb járműveken is használhatóak. A vonatok főként a 2-es és a 3-as zónában közlekednek, de rengeteg állomás található a két zóna határán, valamint a 2/3-as zónában. A hálózatigénybe vehető mind szokványos papírjeggyel, mind pedig az új chipkártyás rendszerrel, az Oyster card-dal

Jegyzetek

  1. "Route kilometres open for passenger traffic on light rail and trams and undergrounds by system: Great Britain - annual from 1995/96". [2021. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 20.)
  2. "Light rail and tram statistics (LRT)". (Hozzáférés: 2020. július 11.)

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Docklands Light Railway című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk