Felsőalmád

Felsőalmád (Vyšná Jablonka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1436
Polgármester Emília Čopáková
Irányítószám 067 34 (pošta Nižná Jablonka)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség51 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság361 m
Terület24,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 09′ 22″, k. h. 22° 05′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 22″, k. h. 22° 05′ 58″
Felsőalmád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőalmád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőalmád (1899-ig Felső-Jablonka, szlovákul: Vyšná Jablonka, ukránul: Visnya Jablinka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 34 km-re északkeletre, Szinnától 15 km-re északra, a lengyel határ közelében fekszik.

Története

1436-ban említik először, de már a 14. században is létezett. 1523-ban a Drugethek birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JABLONKA. Felső Jablonka. Orosz falu Zemplén Várm. határja Alsó Jablonkához hasonlít; ’s bikkfa erdővel bővelkedik.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jablonka (Felső), orosz falu, Zemplén vmegyében: 6 rom., 670 g. kath., 10 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. 726 hold szántóföld. F. u. Szirmay. Ut. p. N. Mihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőalmád, azelőtt Felsőjablonka. Ruthén kisközség 88 házzal és 559 gör. kath. vallású lakossal. Postája Papházán van, távírója Szinnán és vasúti állomása Koskóczon. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott, de később a Szirmayak lettek az urai, a mult század elején pedig a Mednyánszkyak, s báró Mednyánszky Idának ma is van itt birtoka. A község határában két kénes forrás van és a község hegyei vas-érczet tartalmaznak. Gör. kath. temploma 1766-ban épült. 1892-ben nagy tűzvész pusztított a faluban.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 524, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 84 lakosából 44 szlovák, 32 ruszin és 8 ukrán volt.

2011-ben 65 lakosából 36 ruszin, 22 szlovák és 3 ukrán.

Nevezetességei

  • Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt, görögkatolikus temploma 1766-ban épült.
  • 2002-ben új ortodox templomot építettek.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!