Izbugyarabóc

Izbugyarabóc (Hrabovec nad Laborcom)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1463
Polgármester Anton Kulan
Irányítószám 067 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség501 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület13,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 05′ 42″, k. h. 21° 56′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 42″, k. h. 21° 56′ 21″
Izbugyarabóc weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Izbugyarabóc (szlovákul: Hrabovec nad Laborcom, korábban Zbúdský Hrabovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 18 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik, az 559-es út mellett.

Története

1463-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RABÓCZ. Izbugya Rabócz. Elegyes falu Zemplén Vármegyében; határjának soványsága miatt, harmadik osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izbugya-Hrabócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 335 kath., 55 zsidó lak., 664 h. szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Homonna.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Izbugyahrabócz, a többi Izbugya előnevű községekkel egy sorsa volt s csak 1600-ban iktatnak be részbirtokába Izbugyay Gállal együtt egy Both István nevű nemest. Újabbkori birtokosai Dessewffyek, Kazinczyak, Wiczmándyak, Sárossyak és a gróf Dessewffy családnak van itt nagyobb birtoka. Temploma nincs. E tót kisközség a Laborcz mentén fekszik s 80 háza és 381, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa van. Ide tartozik Staniszlovecz-tanya is.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 409, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 610 lakosából 602 szlovák volt.

2011-ben 569 lakosából 563 szlovák.

Nevezetességei

A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk