Szopkóc

Szopkóc (Sopkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Ján Dzubaj
Irányítószám 067 22
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség100 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Terület7,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 00′ 54″, k. h. 21° 52′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 54″, k. h. 21° 52′ 04″
Szopkóc weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szopkóc (szlovákul: Sopkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 13 km-re, északnyugatra fekszik.

Története

A települést soltész általi betelepítéssel alapították a 15. században. Katolikus temploma a 15. században már állt. Legkorábbi írásos említése 1543-ból származik. A falu a homonnai uradalomhoz tartozott, birtokosa a Drugeth család volt. A 16. század második felében és a 17. század első felében görögkatolikus pap is működött a településen. 1600-ban 6 adózó háztartásáról tudunk, ezen kívül a soltész háza, templom és plébánia állt a faluban. 1715-ben 9, 1720-ban 8 adózó háztartása volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOPKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Tót Volvához 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leginkább, földgye hegyes, agyagos, erdeje bikkes, szőleje nints, piatza Homonnán.”[2]

1828-ban 38 házában 233 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szopkócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fiókja: 59 r., 183 g. kath., 5 zsidó lak., gör. anyatemplommal, 489 h. szántófölddel. F. u. Vandernath. Ut. p. N. Mihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szopkócz, tót kisközség 31 házzal és 150 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a gróf Klobusiczkyak voltak az urai. Most gróf Andrássy Sándornak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1770-ben épült.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 140, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 129 szlovák lakosa volt.

2011-ben 118 lakosából 116 szlovák.

2021-ben 100 lakosából 98 szlovák, 2 ismeretlen nemzetiségű[5].

Nevezetességei

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1770-ben épült, 1977-ben megújították.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
  5. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2023. október 2.)