Turcóc

Turcóc (Turcovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1557
Polgármester Cyril Vasiľ
Irányítószám 067 23
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség301 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság226 m
Terület10,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 21° 50′ 47″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 21° 50′ 47″
Turcóc weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turcóc (szlovákul: Turcovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 16 km-re északra, az Ondavai-dombság keleti részén fekszik.

Története

A falu a 15. században soltész általi betelepítéssel keletkezett a homonnai uradalom területén. Első írásos említése 1543-ban történt, amikor birtokosa a Drugeth család volt. Régi temploma valószínűleg a 16. században épült. 1600-ban 9 jobbágyháza állt, rajtuk kívül a soltész család két háza állt a településen. Később a lakosok és a házak száma emelkedett. A templom a 17. század második felében és a 18. század elején az evangélikusoké volt. 1715-ben és 1720-ban 15 jobbágyházat számláltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TURCZÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szulovszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Görög-Enyéhez nem meszsze, F. Ladiskoczhoz 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leginkább, erdeje van, szőleje nintsen.”[2]

1828-ban 48 házában 361 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turczocz, tót falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fil. 366 kath., 8 zsidó lak., 808 h. szántófölddel. F. u. Klobusiczky. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Turczócz, a hrubói völgyben fekvő tót kisközség, 35 házzal és 111 róm. kath. vallású lakossal, kiknek itt templomuk is van, amelynek építési ideje ismeretlen. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a gróf Klobusitzkyak lettek az urai. Most idegen kézen van.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 213, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 348 szlovák lakosa volt.

2011-ben 317 lakosából 315 szlovák.

Nevezetességei

Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt, római katolikus templomát gróf Klobusitzky Antal özvegye, Szapáry Mária építtette 1770-ben. Göröginye filiája.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség