Pusztaháza

Pusztaháza (Korunková)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Mária Dudiňaková
Irányítószám 090 31
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség76 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság263 m
Terület11,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″
Pusztaháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pusztaháza (1899-ig Puczák, szlovákul: Korunková, korábban Pucakovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

Sztropkótól közúton 16 km-re, légvonalban 7 km-re keletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története

1408-ban „Puczagshaw” néven említik először, 1454-ben „Puczak” néven szerepel. A sztropkói uradalomhoz tartozott. A 16. században ruszinokkal telepítették be. 1600-ban 18 ház állt a faluban. 1715-ben nyolc háza volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PUCZÁK. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Bérnát Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Kolbóczhoz 1, Pravróczhoz 2, és Szalnyikhoz fél órányira; határja három nyomásbéli, agyagos, hegyeken fekszik, terem rozsot, és zabot, szőleje nints, erdeje tsekély, piatza Sztropkón.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Puczák, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkóhoz 1 mfd. 395 g. kath., 13 zsidó lak. Gör. szentegyházzal, 619 hold szántófölddel. F. u. Bernáth. Ut. p. Orlich.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Pusztaháza, azelőtt Puczák. Kis ruthén község, csupán 27 házzal és 152 gör. kath. vallású lakossal. Postája Sztropkó, távírója és vasúti állomása Radvány. Hajdan a sztropkói uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosa a XVIII. században Bernáth Ferencz volt. Ettől kezdve a Bernáth család birtoka egész a mult század közepe tájáig, a mikor Petróczy Károlyé lett és most is az ő örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Gör. kath. temploma 1746-ban épült.”[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 133, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 105 lakosából 95 szlovák és 7 ruszin volt.

2011-ben 77 lakosából 48 szlovák és 22 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1776-ban épült.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség