Variháza

Variháza (Varechovce)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1430
Polgármester Matúš Kuzma
Irányítószám 090 23
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség138 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság318 m
Terület10,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 21° 48′ 23″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 21° 48′ 23″
Variháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Variháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Variháza (1899-ig Varehócz, szlovákul: Varechovce, ukránul: Varihivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

Sztropkótól 19 km-re északkeletre, az Ondavai-dombság keleti részén, az Olyka-patak jobb oldalán fekszik.

Története

A falu soltész általi betelepítéssel keletkezett a vlach jog alapján 1420 körül. Első írásos említése 1430-ból származik, a sztropkói uradalom része volt. 1600-ban ortodox templommal, paplakkal és 13 jobbágyházzal rendelkezett. 1715-ben 22, 1720-ban 15 háztartás volt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VARICHOCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Roskóczhoz 1, d. Repejőhöz 1/2 n. ny. Velkrophoz másfél órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot terem, erdeje tágas, piatza Sztropkón van.”[2]

1828-ban 40 házában 294 lakos élt. A Jekelfalussy és Dessewffy családok birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Varihócz, Zemplén vm. orosz falu, Sztropkó fil., 5 romai, 288 g. kath., 6 zsidó lak., 247 h. szántóföld. F. u. Szirmay. Ut. p. Eperjes.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Variháza, előbb Varehócz, ruthén kisközség 39 házzal és 297 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz.A sztropkói vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1494-ben és 1548-ban Varócz, 1591-ben Varcsócz s 1598-ban Varihócz néven említik. Van itt egy újabb úrilak, melyet Jekelfalussy Lajos építtetett s az övé az itteni gőz fűrészelő- és gyufaszálka gyár is. A Jekelfalussyak már a XVIII. században birtokosai voltak, úgyszintén a Desewffyek is. Gör. kath. temploma 1827-ben leégett.”[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 304-en, többségében ruszinok lakták, jelentős cigány és magyar kisebbséggel.

2001-ben 169 lakosából 130 szlovák és 27 ruszin volt.

2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1827-ben épült a leégett, régi templom helyett.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.