Vojtvágása

Vojtvágása (Vojtovce)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Helena Kasardová
Irányítószám 091 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség98 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület4,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 12′ 19″, k. h. 21° 41′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 19″, k. h. 21° 41′ 35″
Vojtvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vojtvágása témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vojtvágása (1899-ig Vojtócz, szlovákul: Vojtovce, ukránul: Vityivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

Sztropkótól 6 km-re keletre, az Ondavai-dombság középső részén fekszik.

Története

A falut soltész általi betelepítéssel alapították a német jog alapján a 14. század második felében. Első írásos említése 1408-ból származik „Votizhau” néven. Királyi birtok, majd a Perényi és Erdődy családé. 1569-től a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1600-ban 6 jobbágyház állt a településen. 1715-ben 15, 1720-ban 8 adózó háztartása volt. A faluban malom is működött.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOJTÓCZ. Vojtovcze. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Puczákhoz 1 1/2, d. Brusnyiczához 2, é. Sztropkóhoz 1 órányira; határja 3 nyomásbéli, rozsot, és zabot terem, földgye hegyes, és agyagos, szőleje nints, erdeje tsekély, piatza Sztropkón van.”[2]

1828-ban 26 házában 205 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volytócz, Zemplén v. orosz f. Stropkó fil. 3 romai, 193 gör. kath., 6 zsidó lak.”[3]

1900-ban 106 lakosa volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Vojtvágása, előbb Vojtócz, ruthén kisközség. Csupán 22 háza és 106 gör. kath. vallású lakosa van. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Már a XIII. században szerepel. Német irtványos telep volt Votizhau néven. Előbb királyi kamarai birtok, azután Perényi Gábor lett az ura. 1569-ben Pethő János kapott rá királyi adományt s ettől kezdve a sztropkói uradalomhoz tartozott. Újabbkori urai a Barkóczyak lettek, de most nincs nagyobb birtokosa. Még 1548-ban is, a mikor Erdődy Pétert iktatták birtokába, Vojtholcz néven van említve. Gör. kath. temploma 1846-ban épült.”[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 94, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

A község görögkatolikus temploma

2001-ben 116 lakosából 74 szlovák, 32 ruszin és 8 ukrán volt.

2011-ben 114 lakosából 70 szlovák, 30 ruszin és 6 ukrán.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1846-ban épült.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.