Mákos

Mákos (Makovce)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Helena Štefancová
Irányítószám 090 23
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség144 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
Terület4,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 15′ 28″, k. h. 21° 45′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 28″, k. h. 21° 45′ 07″
Mákos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mákos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mákos (1899-ig Makócz, szlovákul: Makovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

Sztropkótól 12 km-re északkeletre, az Alacsony-Beszkidekben fekszik.

Története

1408-ban említik először. A 18. századig a szropkói uradalom része volt. 1715-ben 4 lakott és 6 lakatlan ház állt a faluban. A 18.-19. században a Keglevich családé volt. 1787-ben az első népszámlálás 29 házat és 186 lakost talált a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MAKÓCZ. Makovecz. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Keglevits Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik d. Velkrophoz egy, n. k. Havashoz 1/2, n. ny. Bukóczhoz is 1/2 órányira, két nyomásbéli határja, hegyes, agyagos, és leg inkább zabot termő, erdejek nints, sem szőlőjök, piatzok Sztropkón van.”[2]

1828-ban 29 háza és 230 lakosa volt. Lakói földművesek, erdei munkások, szénégetők voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Makocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Havaj fil. 230 g. kath., 5 zsidó lak. 327 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Komarnyik.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Mákos, előbb Makócz, Sáros vármegye határán fekvő tót kisközség 22 házzal és 167 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Körjegyzőségi székhely. A XVI. század elején keletkezett német telep s akkori neve Makouhau volt. A sztropkói uradalomhoz tartozott, de az újabb korban a gróf Keglevichek bírták. Most nagyobb birtokosa nincsen. Gör. kath. temploma 1836-ban épült.”[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 177, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 195 lakosából 168 szlovák és 22 ruszin volt.

2011-ben 190 lakosából 151 szlovák és 21 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1863-ban épült barokk-klasszicista stílusban.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség