Albertirsa

Albertirsa
Az alberti evangélikus templom
Albertirsa címere Albertirsa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Ceglédi
Jogállás	város
Polgármester	Fazekas László (független)[1]
Jegyző	Kovács Zoltánné dr.
Irányítószám	2730
Körzethívószám	53
Népesség
Teljes népesség	13 533 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	167,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	72,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 19° 36′ 24″47.24, 19.60666666666747.240000°N 19.606667°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 19° 36′ 24″47.24, 19.60666666666747.240000°N 19.606667°E
Albertirsa Pozíció Pest vármegye térképén
Albertirsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Albertirsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Albertirsa város Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése

A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik Ceglédtől 21 kilométerre északnyugatra. Határa bővelkedik védett természeti értékekben, itt található például Közép-Európa egyik legnagyobb egybefüggő gyurgyalagtelepe. Északi határszélén folyik a Gerje patak.

Megközelítése

Közúton a legkönnyebben a 4-es főúton érhető el. Budapest, illetve a keletebbre fekvő nagyobb városok (Szolnok, Debrecen) felől is, hiszen az végighalad a teljes belterületén. A lakott területtől északra húzódik az M4-es autóút és a 405-ös főút, melyeknek a település tehermentesítésében van szerepük. A környező települések közül Tápióbicskével a 3115-ös, Dánszentmiklóssal és Örkénnyel a 4607-es, Mikebudával pedig a 46 114-es utak kötik össze.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Albertirsa vasútállomás.

Története

Albertirsa 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével, melyeket a Vasút utca választ el egymástól.^[5] 2003 óta város.

Alberti története

A legrégibb oklevél, amelyben neve (Alberth) előfordul, 1277-ből maradt fenn, de ugyanerről a területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést.

A török időkben elnéptelenedett.

1710-ben akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes a Zólyom vármegyében fekvő Nagyszalatna községből 24 szekérrel érkező felvidéki, evangélikus vallású jobbágyot telepített be,^[6] többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.

Irsa története

Neve a szláv „jelsa” (magyarul égerfa) szóból vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből maradt fenn egy az innen Bercelbe vezető utat említő oklevélben. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török megszállás idején a település elnéptelenedett.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,9%, református 6,9%, evangélikus 25,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (23,4% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak és ukránnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 17,4% evangélikus, 6,4% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13,3% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességei

• Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom és a paplak is a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi-réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokában Gegus Zakariás lelkészsége alatt, 1774 áprilisában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton – Alberti földesura – a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 július 4-én fejezték be. Az ezt követő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.
• Irsai evangélikus templom (18. századi, klasszicista stílusú, oltárképét, amely Jézust ábrázolja nagy sokaság közepén, kitárt karokkal, Feszty Masa – Feszty Árpád lánya – készítette)
• Református templom (Irsa területén)
• Római katolikus templom Irsa területén (barokk stílusú, 1764)
• Zsinagóga (az egykori Irsa területén, klasszicista stílusú)
• Ybl Miklós által tervezett Szapáry-sírkápolna Alberti területén (neoromán stílusú, 1859)
• Szeleczky-Szapáry-kastély
• Faluház
• A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező nagyfeszültségű (750 kV-os) Albertirsa–Vinnicja-távvezeték fogadóállomása.
• Albertirsai Gyógyfürdő^[16]
• Ecsedi László Sportcentrum^[17][18][19]
• Városi Sportcsarnok

Oktatási intézmények

Óvodák

• Gyöngyszem Óvoda
• Mazsola Óvoda
• Napsugár Óvoda
• Nyitnikék Óvoda
• Mustármag Óvoda
• Alberti Evangélikus Egyházközség Óvodája

Általános iskolák

• Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola
• Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola
• Tessedik Sámuel Általános Iskola
• Albertirsai Művészeti Iskola

Közművelődési intézmények

• Móra Ferenc Művelődési Ház
• Márai Sándor Városi Könyvtár

Egészségügyi intézmények

Egészségügyi központ

• Politzer Ádám Egészségügyi Központ

Gyógyszertárak

• Remény Gyógyszertár
• Centrum Gyógyszertár
• Irmák Gyógyszertár
• Irsa Gyógyszertár

Helyi autóbuszközlekedés

Járatok

• 564-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Cegléd, Autóbusz-állomás)
• 565-ös busz (Albertirsa, Vasútállomás-Ceglédbercel-Cegléd, Autóbusz-állomás)
• 569-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Mikebuda, Községháza)
• 570-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Dánszentmiklós, Csetneki szőlők)

Helyközi járatok Albertirsán belül

• 567-es busz
• 568-as busz

Ismert személyek

Itt születtek, itt éltek

• Alvinczy Imre (1897–1971) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő
• Brankovits Éva (1928–) festőművész
• Csillag Róza született Goldstein (1832–1892) opera-énekesnő
• Erős Károly (1971–) kétszeres magyar válogatott labdarúgó, többek között az Újpest és az MTK futballistája
• Gellért Lajos, született Grünfeld (1885 – 1963) magyar színész, író, érdemes művész.
• Nagy István (1920–2017) szobrász
• Politzer Ádám (1835–1920) orvosprofesszor
• Porosz Mór, született Popper (1867 – 1935) bőrgyógyász, urológus, venerológus, szexológus, szakíró.
• Szigeti Géza (1929–) Jászai Mari-díjas színművész
• Tessedik Sámuel (1742–1820) lelkész, pedagógus, botanikus
• Zsudi József (1923–2013) Jászai Mari-díjas (1968) rendező, színész.

• Cegléden született ugyan, de születésétől egész gyerekkorát itt töltötte Sirkó László (1950–) színművész^[20]
• Cegléden született ugyan, de itt él, tanít és alkot Gérné Mezősi Aranka (1955–) magyar szobrász, festőművész, éremművész, művésztanár és kultúraszervező

Díszpolgárok

Az alábbi személyek Albertirsa díszpolgárai (zárójelben a cím adományozásának évével):^[21]

• Roszík Mihály (2000)
• Szántó József (2000)
• Giuseppe Gatti (2001)^[22]
• Tabányi Mihály (2001)^[23]
• Turi Péter (2001)
• Dr. Mányi Erzsébet (2003)

Sport

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Testvérvárosai

• Gaggiano, Olaszország (1992)
• Pabradė, Litvánia (1998)
• Malacka, Szlovákia (2000)
• Szilágysomlyó, Románia (2004)
• Battyánfalva, Szlovénia (2005)

Jegyzetek

További információk

• Albertirsa Önkormányzatának honlapja
• albertirsai információs és közösségi portál Archiválva 2009. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szántó József: Albertirsa képes krónikája
• Albertirsa lap.hu
• Miért jó Albertirsán lakni?^{[halott link]}