Kőröstetétlen

Kőröstetétlen
Árpád-halom millenniumi emlékmű
Árpád-halom millenniumi emlékmű
Kőröstetétlen címere
Kőröstetétlen címere		 Kőröstetétlen zászlaja
Kőröstetétlen zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásCeglédi
Jogállás község
Polgármester Pásztor Roland (független)[1]
Irányítószám 2745
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség715 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 00″, k. h. 20° 01′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 00″, k. h. 20° 01′ 60″
Kőröstetétlen (Pest vármegye)
Kőröstetétlen
Kőröstetétlen
Pozíció Pest vármegye térképén
Kőröstetétlen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőröstetétlen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kőröstetétlen község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése

A vármegye délkeleti szélén fekszik, Cegléd és Szolnok városoktól egyaránt 18 kilométer távolságra.

Megközelítése

Cegléddel és Jászkarajenővel a 4609-es, Szolnok térségével és Nagykőrössel a 4613-as, Abonnyal pedig a 4616-os út köti össze.

Története

Anonymus szerint Árpád fejedelem itt táborozott, s itt szemlélte meg seregét, amellyel Szer felé vonult, hogy megütközzön Zalán (Salán) bolgár fejedelemmel.

A Nagypengyom dűlőben bronzkori urnák, középkori település és temető nyomaira bukkantak a régészek. Feltételezhető, hogy a Bor-Kalán nemzetség szállásterületéhez tartozott, Nagykőröshöz hasonlóan.

Tetétlen története mintegy 900 éven át követhető vissza. Először 1091-ben a kunok dúlásának esett áldozatul. A falu második, hosszú időre szóló pusztulása a tatárjárás alatt történt 1241-1242-ben.

A terület később a Lorántffy család birtokai közé tartozott, majd Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi Györgyel való házassága révén a Rákóczi családhoz került.

A helység a 16. század második felében lakott volt, majd 1541, az ország három részre szakadása után a török birodalom része lett, a budai szandzsák pesti náhijéjéhez tartozott. Erről a török adóösszeírásokban maradtak fenn adatok, melyek szerint a településen 1559-ben 11, 1562-ben 7, 1580-ban 19 és 1590-ben 20 főt írtak össze. A település – a környékbeli helységekhez hasonlóan – az 1590-es években, a tizenötéves háború idején elnéptelenedett, pusztává vált. A 18. század végén Kőrös város birtokolta, majd örökre megvásárolta.

Tetétlen mindig is szórványtelepülés volt. A birtokosai nagykőrösi kisnemes gazdák voltak, akik Nagykőrösön lévő kúriákban laktak, de a pusztai birtokon is létesítettek lakható tanyákat, tanyaközpontokat és a cselédség is itt tartózkodott, akik tulajdonképpen az állandó népességet alkották. Ilyen gazdasága volt Inárcsi Farkas Eleknek Tetétlenen, ahol 1855-ben vendégül látta Arany Jánost, a református gimnázium tanárát, Szilágyi Sándor történésszel és Deák Lajos tanártársával együtt.

Arany János nagy érdeklődést tanúsított az Árpád-monda iránt, miszerint a vezér a Nagypengyom halom tetején táborozott serege élén, s ennek hatására írta meg A tetétleni halmon[3] című költeményét. Az itteni csárdában ismerte meg Csonka Márton pásztorembert, akinek A vén gulyás[4] és A vén gulyás temetése[5] című verseket szentelte.

A település 1950-ig tartozott Nagykőröshöz, ekkor Kőröstetétlen néven önálló közigazgatású községgé alakult. Az önállósodásnak nem csupán belpolitikai, hanem demográfiai okai is voltak. Az 1930-as népszámlálás szerint Kőröstetétlen – mint Nagykőrös VI. járása - 873 fő lakossal rendelkezett. Az önállóvá válás idején, 1949-ben 1220, 1970-ben 1186 főt írtak össze.

Önállóságát 1970-ben újra elveszítette, a szomszéd falu társközsége lett.

A rendszerváltás után 1991. január 1-jén újra önálló községgé válhatott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Fehér Pál (független)[6]
  • 1994–1998: Fehér Pál (független)[7]
  • 1998–2002: Pásztor Imre (független)[8]
  • 2002–2006: Pásztor Imre (független)[9]
  • 2006–2010: Pásztor Imre (független)[10]
  • 2010–2014: Pásztor Imre (független)[11]
  • 2014–2019: Pásztor Imre (független)[12]
  • 2019–2022: Pásztor Imre (független)[13]
  • 2023-tól: Pásztor Roland (független)[1]

A településen 2023. január 15-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző településvezető szeptember 26-i halála miatt.[14] A tisztségért négy jelölt indult, de a győztes (az egyetlen férfi aspiráns) egymaga is megszerezte a szavazatok abszolút többségét, 60 %-ot meghaladó eredménnyel.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
904
902
816
813
737
715
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 0,2% németnek mondta magát (22% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 4,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,9% (40,8% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei

  • Az Árpád-halom. Nagykőrös város elöljárósága 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján millenniumi emlékművet, obeliszket állíttatott a Nagypengyom halmán, mely méltóságteljesen emelkedik a település fölé, és ma is fő nevezetessége a községnek.
  • A Kőröstetétlen határában lévő Sári-gyep értékes növény- és állatvilága miatt természetvédelmi terület.
  • A Gerje patak Kőröstetétlen határában egyesül a Perjével, és onnan Gerje-Perje főcsatorna néven továbbfolyva Tószeg alatt ömlik a Tiszába.

Oktatás

  • Napköziotthonos Óvoda
  • Ceglédi Református Általános Iskola Kőröstetétleni Tagintézménye

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. január 15. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ [1]
  4. ↑ [2]
  5. ↑ [3]
  6. ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  8. ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  9. ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  11. ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  12. ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  13. ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. január 15.)
  14. ↑ Egy haláleset és egy boltba becsapódó kerék is felkavarta a közvéleményt. www.szoljon.hu (2022. október 3.)
  15. ↑ Kőröstetétlen Helységnévtár

További információk