Nyáregyháza

Nem tévesztendő össze a következővel: Nyíregyháza.

Nyáregyháza
Református templom (Nyáry Pál u.)
Nyáregyháza címere Nyáregyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Monori
Jogállás	község
Polgármester	Mészáros Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	2723
Körzethívószám	29
Népesség
Teljes népesség	3798 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	114,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	32,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyáregyháza Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″47.26156, 19.5089547.261560°N 19.508950°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″47.26156, 19.5089547.261560°N 19.508950°E
Nyáregyháza Pozíció Pest vármegye térképén
Nyáregyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyáregyháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyáregyháza község Pest vármegyében, a Monori járásban.

Fekvése

A Monori járás déli részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi vidékén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 40, Monortól délkeletre 14 kilométerre. Közúton a 4-es főútról letérve érhető el, vagy Monorierdő felől a 46.103-as, vagy Pilis felől a 4606-os úton. Elérhető az M5-ös autópályáról is, Újhartyánnál letérve, Újlengyel érintésével, a 405-ös főúton, majd ugyancsak a 4606-os úton. Szomszédai közül Csévharaszttal és Dánszentmiklóssal a 4605-ös út köti össze.

Vasútvonal nem érinti a települést, bár a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal csak pár kilométerre húzódik tőle. A vasút legközelebbi megállási pontjai Alsónyáregyháza felől Pilis vasútállomás (körülbelül 4 kilométerre), Felsőnyáregyháza felől pedig Monorierdő megállóhely (mintegy 5 kilométerre). A legközelebbi autóbusz-állomás Monoron található.

Története

Nyáregyháza nevét 1411-ben említették először az oklevelek, mint a Csévi, a Nyáry és a Nyáregyházi családok birtokát.

1438-ban Nyáry Lajos az őseitől öröklött itteni birtokaira királyi adományt nyert. Nyáry Lajos unokája Péter, 1526-ban Mohácsnál esett el, ő a helységnek azt a részét bírta, melyet ma is Bederházának vagy Bödörházának neveznek.

Nyáregyháza a mohácsi vész után elpusztult. A Nyáry családból csak Mihály menekült meg, aki Hont vármegyébe menekült és ott is halt meg 1583-ban.

A Nyáry család innen elköltözött ugyan, de a helységre vonatkozó földesúri jogát mindenkor fenntartotta.

1696-ban Nyáry Zsigmond Nyáregyházát zálogba adta a Kecskemétieknek, az 1720-ban végzett összeírásban Isaszeghez tartozó pusztaként szerepelt. A Nyáry család itteni birtokait Zsigmond után Mihály, Nagykőrös város főbírája és ennek fia Lajos örökölte.

Az 1754 évi összeírás szerint a Nyáry családon kívül birtokos volt még itt Fülöp János is.

A Nyáry családból csak Pál (szül. 1759, † 1818 előtt) költözött vissza Nyáregyházára, ahol fiai Nyáry Pál és Zsigmond, továbbá Balla Endre, Hangyás Gedeon és Lisznyay Gedeon voltak a helység birtokosai.

Itt van eltemetve Nyáry Pál († 1871 április 21), aki 1848-ban Pest vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és a honvédelmi bizottmány tagja volt.

A 20. század elején Nyáry József örököseinek, Mannó Istvánnak, Wekerle Sándor-nak, Nagykőrös városának, Piufsich Frigyes dr.-nak, Krajcsovics Lajosnak, Kralovánszky Lászlónak, Lipthay Alexandrának, Konkoly Imrének és Kégl Jánosnak volt itt nagyobb birtoka.

Az 1900-as évek adatai szerint ekkor Nyáregyházához tartozott még Pusztacsév, Pusztatótharaszt is:

Pusztacsév

Pusztacsév előbb Csév néven volt ismert. A 19. század elején birtokosai a Szilassy, Fáy, Hangyás és a báró Podmaniczky családok, továbbá gróf Nádasdy Lászlóné voltak.

Pusztapótharaszt

Pusztapótharaszt, neve azelőtt Pótharaszt, illetőleg 1848 előtt Pótharasztja volt, és a 19. század elején Nagykőrös városának birtoka volt, és nagyrészt az övék volt még a 20. század elején is.

A 20. század elején Pusztapótharazton még látható volt egy rom is, amely valamikor pusztatemplom volt és a monda szerint a tatárjáráskor pusztult el.

Közélete

A rendszerváltás előtti közel két évtizedben, 1972 és 1990 között Nyáregyháza a szomszédos nagyközséggel, Pilissel együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Pilisen volt. 1985-től a tanácselnök Balázsné Mihalcz Ilona, a nyáregyházi elöljáróság vezetője és egyben az egyik tanácselnök-helyettes Végvári József volt.^[3] 1990 óta újra önállóan igazgathatja magát a település.

1990 és 2019 között nyolc önkormányzati választást tartottak, ezeken három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. A képviselő-testületének létszáma 2010-ig 11 fő volt, azóta a testület 6 főből áll.

Polgármesterei

Bővebben: Polgármester-választások Nyáregyházán

Népesség

A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 16,7%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,9% (29% nem nyilatkozott).^[6]

Településrészek

Nevezetességei

• Református-evangélikus közös templom (épült 1893-ban)
• Római katolikus templom
• Nyáry-kúria
• Mannó-kastély

Ismert emberek

• Itt született, 1805. február 27-én Nyáry Pál politikus.
• Itt halt meg 1815. szeptember 6-án Balla Antal mérnök, táblabíró.
• Fedák Sárit, büntetése letöltése után ide telepítették ki.
• Itt született, 1923-ban Tóth István fotóművész.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.

1910-ben 3372 lakosából 3371 magyar volt. Ebből 2197 római katolikus, 572 református, és 575 evangélikus volt.

Források

• Borovszky Samu: Pest vármegye

Jegyzetek

További információk

• Nyáregyháza az utazom.com honlapján^{[halott link]}
• Nyáregyházi ifjúsági focicsapat weboldala

Csévharaszt 9 km	Monorierdő 8 km	Pilis 6 km
Kakucs 15 km	Nyáregyháza	Albertirsa 11 km
Újlengyel 6 km	Pusztavacs 17 km	Dánszentmiklós 9 km