Jászkarajenő
Jászkarajenő | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Ceglédi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2746 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2514 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 41,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 65,15 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 03′ 02″, k. h. 20° 04′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 02″, k. h. 20° 04′ 14″ | |||
Jászkarajenő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászkarajenő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jászkarajenő község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Fekvése
Pest vármegye déli csücskében helyezkedik el, határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun vármegyével is. Egyike azon jász településeknek, amelyek nem Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartoznak. A település Szolnok és Cegléd között van, közel a Tisza mentén kialakult üdülő-övezethez (Tiszakécske, Kerekdomb, Tősfürdő-Lakitelek)
Megközelítése
A település közúton három irányból közelíthető meg: Cegléd felől Törtelen és Kőröstetétlenen át a 4609-es úton, Tiszakécske irányából a 4615-ös úton, keleti szomszédja, Tiszajenő felől pedig szintén a 4609-esen. Közigazgatási területének nyugati részét egy szakaszon érinti a Nagykőrös–Szolnok közti 4613-as út is, de belterületeit az elkerüli.
Vasútvonalak nem érintik Jászkarajenőt, a legközelebbi vasúti megállási pont a Tiszajenő központjának északi részén, körülbelül 5 kilométerre fekvő Tiszajenő-Vezseny megállóhely.
Története
A Jászkarajenő lakottságára vonatkozó legkorábbi nyomok a kora vaskorra nyúlnak vissza.
A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult. Kara eredetileg a Jászalsószentgyörgyieknek, Jenő pedig a Földváry családnak volt a pusztája. Az utóbbi Cibakházához tartozott. A község területe a 13. században a kunoknak jutott osztályrészül. Valószínűleg Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara kun község lakóit 1223-ban keresztelte meg Róbert esztergomi érsek. Jenő község 1375-től szerepel az oklevelekben. Az 1850-es években e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarúsiaktól bírt másik felét is magához vonta.
Kara község a 16. században az egri vár tartozéka volt. A törökdúlás után elpusztult, a pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor a községet Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt. A község 1856-tól kezdett benépesülni, római katolikus plébániája 1863-ban alakult. Ekkoriban a még a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó jászok csak tavasztól őszig tartózkodtak Karán. Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-szabadalmat is nyert.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott.
1910-ben 6380 lakosából 6376 magyar volt. Ebből 5758 római katolikus, 472 református, 135 izraelita volt.
Ide tartozott Alsókara, Felsőkara és Jenő puszta is.
Borovszky Samu 1900-as évek eleji leírása szerint a felsőkarai határrészen, a harangosi temető területén a 20. század elején még egy ősi épület terméskő-romjai, határban pedig több kunhalom is látható volt, Tetővár nevű dűlője pedig egy egykori földvár emlékét őrzi.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Heimann Gyula (független)[3]
- 1994–1998: Heimann Gyula (független)[4]
- 1998–2002: Heimann Gyula (független)[5]
- 2002–2006: Heimann Gyula (független)[6]
- 2006–2010: Palya István Kálmán (független)[7]
- 2010–2014: Palya István Kálmán (Fidesz)[8]
- 2014–2019: Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2724 | 2723 | 2613 | 2538 | 2566 | 2514 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,3%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 5,7%, felekezeten kívüli 9,1% (27,7% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
- Római katolikus temploma - neogótikus stílusban épült Római Katolikus templom 1894-re épült fel, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.
A templom hossza 47 méter, legnagyobb szélessége 21 méter, belső magasság 18 méter, a torony magassága 68 méter.
- Református temploma - 1899-ben épült.
- Kopjafa és Árpád-kori temető: Kultúrtörténeti érdekesség a falu határában található feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt „Vén Gulyásnak” is. Emléküket Fazekas Béla helyi fafaragó által készített kopjafa őrzi.
- Ragadozó madár: A római katolikus templom mögött, a polgármesteri hivatal mellett, Illyés Antal szobrászművész alkotása, a „Ragadozó madár” áll, mely a vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja.
Oktatás
- Napköziotthonos Óvoda
- Gróf Széchenyi István Általános Iskola
Híres emberek
- Itt él és dolgozik Dombóvári István humorista.
- Itt született Lukáts Kató grafikusművész, könyvillusztrátor. (Legismertebb művei: Gőgös Gúnár Gedeon; Ablak-Zsiráf)
Közművelődés
- Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár
- Jászkarajenői Pózolj Tehénnel Verseny
Testvérvárosa
- Tusnádfürdő, Székelyföld
- Jászfényszaru
- Jászalsószentgyörgy
Források
- Borovszki Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Jegyzetek
- ↑ a b Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Jászkarajenő Helységnévtár
További információk