Alsószemeréd
| Alsószemeréd (Dolné Semerovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Vendelín Baláž | ||
| Irányítószám | 935 84 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 540 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 174 m | ||
| Terület | 11,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 51′48.116667°N 18.850000°EKoordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 51′48.116667°N 18.850000°E | |||
| Alsószemeréd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószemeréd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsószemeréd (szlovákul Dolné Semerovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Története
A község területe már a kőkorszakban is lakott volt. A régészeti leletek alapján a vonaldíszes kerámia és a zselízi csoport embere lakhatott ezen a vidéken. A kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra korhasztásos sírjait tárták fel. A Nagymorva Birodalom idején korai szláv település állhatott a helyén.
A mai település a 13. században keletkezett. 1353-ban Zemered néven említik először. Neve a régi magyar Zemere személynévből származik. A későbbiekben 1403-ban "Alsouzemered", 1511-ben "Zemered Inferior" néven bukkan fel. A 13. század végén mint az ipolyviski vár tartozéka, a gróf Cseszneky család, majd a Szemerédy család tulajdonában állt. A falu kezdetben nem a mai helyén állt, hanem Felsőszemeréd közelében. Mai helyére 1715-ben került, amikor a régi települést a hadak vonulása miatt gyakran sanyargatták. Ekkor malom és 27 adózó háztartás volt a településen. A 19. század elején a Koháry, a Széchenyi, a Forgách, majd az Esterházy, végül a gróf Stainlein-Saalenstein család birtoka. 1828-ban 68 házában 409 lakosa élt. Lakói főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.
Vályi András szerint "Alsó, Felső Szemeréd. Két Magyar falu Hont Várm. Alsónak földes Ura Gr. Koháry Uraság, amannak pedig több Urak; Felső az Alsónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Honthoz 2 mértföldnyire, a’ Selmetzi víz mellett; határbéli földgyeik jól termők, külömbféle vagyonnyaikat jó áron eladhattyák."[2]
Fényes Elek szerint "Szemeréd (Alsó), Szemerovcze, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolysághoz nyugotra 4 mfd. 354 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép urasági kastély, és kert. Gazdag határja bővelkedik gabonával, borral, gyümölcscsel, fával; gr. Forgách birta, de mostanában megvette tőle gr. Eszterházy Józsefnő."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
2023-ban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az előző évi önkormányzati választási eredményeket.[4]
Népesség
| Év | Összlakosság | Anyanyelv/nemzetiség | Vallási megoszlás | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Magyar | Szlovák | Egyéb | |||
| 1880 | 422 | 378 | 23 | 11 német | 401 római katolikus, 10 evangélikus, 10 izraelita, 1 református |
| 1890 | 514 | 492 | 18 | 2 német, 2 szlovén | - |
| 1900 | 571 | 552 | 14 | 5 német | - |
| 1910 | 509 | 497 | 9 | 3 német | 501 római katolikus, 4 izraelita, 3 református, 1 evangélikus |
| 1919[5] | 574 | 540 | 34 | - | |
| 1921 | 611 | 522 | 82 | 1 német, 6 egyéb | 599 római katolikus, 11 református, 1 evangélikus |
| 1930 | 598 | 457 | 135 | 4 zsidó, 2 német | 579 római katolikus, 9 evangélikus, 8 izraelita, 2 egyéb |
| 1941 | 613 | 612 | 1 | 4 egyéb | - |
| 1970 | 580 | 494 | 85 | 1 lengyel | - |
| 1980 | 523 | 454 | 68 | 1 lengyel | - |
| 1991 | 462 | 340 | 73 | 47 cigány, 1 morva, 1 cseh | - |
| 2001 | 499 | 296 | 93 | 101 cigány, 1 cseh, 8 ismeretlen | - |
| 2011 | 542 | 212 | 264 | 65 cigány, 1 cseh | - |
| 2021 | 540 | 172 (+8) | 132 (+3) | 199 (+3) cigány, 37 ismeretlen[6] | |
Neves személyek
- Itt született 1853-ban Perger Lajos egyházi író.
- Itt született 1887-ben Decleva Zoltán magyar vezérezredes, a 3. magyar hadsereg parancsnoka, magyar királyi titkos tanácsos.
- Itt hunyt el Misák József kertész 1939 december 29-én.
- 1862 és 1874 között a falu papja volt Fábián János címzetes kanonok, egyházi író.
- 1874 és 1929 között volt a falu papja Viszolajszky Károly egyházi író. Egyháztörténeti művei, valamint zarándokútjairól útleírásai jelentek meg.
- Itt szolgált Herdics György (1966) szlovákiai magyar pap, címzetes apát, tiszteletbeli kanonok, esperes, a Remény hetilap főszerkesztője, egyetemi tanár.
- Itt szolgált Szüllő Rezső (1912–1982) plébános.
- Itt szolgált Andrisz Rezső (1902-1967) római katolikus esperes.
Nevezetességei
-
Viszolajszky Károly sírja -
Iskola -
-
-
-
-
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1884-ben épült, neoklasszicista stílusban.
- A falu közepén álló kastélyt a Koháry család építtette barokk stílusban. 1883-ban akkori tulajdonosa, Stainlein Leontin emelettel bővítette és az irgalmas rendi nővéreknek adta. 1948-ig kolostorként működött.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ dennikn.sk
- ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 35.
- ↑ ma7.sk
Források
- Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 194-195.
További információk
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
