Garamsalló

Garamsalló (Šalov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rang község
Első írásos említés 1280
Polgármester Kassai Renáta
Irányítószám 935 71
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség352 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság157 m
Terület19,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 00′, k. h. 18° 43′Koordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 18° 43′
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Garamsallóról szól. Hasonló címmel lásd még: Salló (egyértelműsítő lap).

Garamsalló (1899-ig Garam-Kis-Salló, szlovákul Šalov, korábban Malý Šalov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 28 km-re délre, a Szikince-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

Neve a magyar sarló főnévből származik.[2]

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének emlékeit találták itt meg, emellett a bronzkorból kerültek elő leletek.

A mai települést 1280-ban "Sorlou" néven említi először oklevél, amikor IV. László király területének három ekényi részét Demeter barsi ispánnak adományozza. 1285-ben "Sarlou", 1404-ben "Kyssarlo" alakban szerepel a forrásokban. Kezdetben a Hontpázmány nemzetség birtoka, majd a zselizi uradalom része. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1293-ban már állott. A reformáció idején a falu is református lett. Az ellenreformáció során a szomszédos falvak református templomait lerombolták, így templomos faluként a környék reformátusainak központja lett. 1601-ben 34 háza volt. 1715-ben 47 háztartás után adózott. 1720-ban 55 volt az adózó háztartások száma. 1828-ban 164 házában 987 lakos élt.

Vályi András szerint "SALLÓ. Kis Salló. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Perecsényhez 2 1/2 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, marháji is számosak. " [3]

Fényes Elek szerint " Salló (Kis), magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze mellett, 75 kath., 508 ref. lak. Ref. anyatemplom. Sok és jó rét s legelő. Nagy juh- és lótenyésztés. Szőlőhegye jeles bort terem. Ut. p. Zeliz. Birja gr. Eszterházy Jánosnő."[4]

Lakói a 20. század elején szőlőtermesztéssel, szőnyegszövéssel, pányvakészítéssel foglalkoztak, ekkoriban a falu az Esterházy-birtokhoz tartozott. A trianoni békeszerződés előtt Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, majd az új csehszlovák államban először az Ipolypásztói, majd a Zselizi járásba osztották be. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

A második világháború után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, helyükre szlovákok jöttek. A szocializmus idején sikeres állami gazdaság működött itt, mely a rendszerváltás után tönkrement. 1966-tól kezdve, a faluvégi cigánytelep felszámolása után telepedett le a cigány lakosság a faluban, akik a 2000-es évek elejére már a lakosság jelentős részét alkották.[5]

Népessége

1880-ban 936 lakosából 893 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 951 lakosából 948 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1055 lakosából 1047 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1037 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1158 lakosából 1114 magyar és 24 csehszlovák volt.

1930-ban 1066 lakosából 964 magyar és 50 csehszlovák volt.

1941-ben 1021 lakosa mind magyar volt.

1991-ben 421 lakosából 373 magyar és 45 szlovák volt.

2001-ben 445 lakosából 323 magyar (73%) és 83 szlovák volt.

2011-ben 381 lakosából 237 magyar, 97 szlovák és 41 cigány volt.

2021-ben 352 lakosából 188 magyar, 102 szlovák, 21 cigány, 1 egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Nevezetességei

  • Református temploma eredetileg 13. századi, később többször átépítették. Az ellenreformáció idején templomos faluként a környékbeli reformátusok központi helye volt.
  • Az Eszterházy-pincészet 1816-ban épült, hossza 145 m.
  • Falumúzeum.
  • A faluban még több 19. századi tornácos ház áll.

Neves személyek

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 500. o. ISBN 963-05-4568-3
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ http://www.komp.mtaki.hu/tanulmanyok/telepulesek/SK_Garamsallo.doc[halott link]
  6. ↑ ma7.sk