Nagykoszmály
Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) | |
Nagykoszmályi r.k. templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Lévai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1322 |
Polgármester | Tomáš Báťa |
Irányítószám | 935 21 |
Körzethívószám | 036 |
Forgalmi rendszám | LV |
Népesség | |
Teljes népesség | 718 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 119 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 172 m |
Terület | 5,92 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 16′ 15″, k. h. 18° 32′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 15″, k. h. 18° 32′ 20″ | |
Nagykoszmály weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykoszmály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagykoszmály (szlovákul Veľké Kozmálovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
Lévától 8 km-re északnyugatra, a Garam bal partján fekszik.
Története
1322-ben említik először, ekkor tűnik fel oklevélben egy bizonyos Koszmályi András. Magát a falut 1337-ben Kozmal alakban említik először, majd 1372-ben Nagkozmal néven bukkan fel újra. Birtokosa 1362-től a Forgách család, majd az aranyosmaróti uradalom volt.
1534-ben 4 adózó portája állt. 1601-ben 45 ház található a településen. 1618-ban felégette a török. 1619-ben hódolt falu volt.[2] Az 1664. évi török adóösszeírás szerint 43 adózó és 33 háztartás volt a településen. 1720-ban csak 23 adózója lakta. 1828-ban 69 házában 445 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
Fényes Elek szerint "Nagy-Koszmály, Bars m. tót falu, a Garan bal partján: 461 kath. lak. Róna határja szép rétekkel, és szántóföldekkel bir. F. u. gr. Migazzi. Ut. p. Léva."[3]
Bars vármegye monográfiájában "Nagykoszmály, garammenti tót kisközség, 722 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a Forgáchok voltak az urai, a kik a községet meg is erősítették, a miről egy 1362-iki oklevél tesz említést. Barsi kazár telepnek tartja. Tót neve különben tényleg Kozarócz volt, ha ugyan ebből kazár telepre lehet következtetni. Később a lévai vár tartozéka lett, de a XVIII. században a Migazziak birtokába került. 1618-ban a töröknek behódolt községek között van felemlítve. 1682 november hó 9-én itt táborozott Thököly Imre hadaival. Ma gróf Erdődy-Migazzi Imrénének van itt nagyobb birtoka, mely az aranyosmaróti hitbizományi uradalomhoz tartozik. Kath. temploma 1752-ben épült. Van postája, távirója és vasúti állomása."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 619 lakosából 580 szlovák, 27 német és 12 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 644 lakosából 19 magyar és 598 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 722 lakosából 31 magyar és 687 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 832 lakosából 783 szlovák, 42 magyar és 7 német anyanyelvű volt.
1921-ben 794 lakosából 8 magyar és 781 csehszlovák volt.
1930-ban 845 lakosa mind csehszlovák volt.
1970-ben 867 lakosa mind szlovák volt.
1980-ban 804 lakosából 784 szlovák volt.
2001-ben 700 lakosából 699 szlovák volt.
2011-ben 705 lakosából 702 szlovák és 1 magyar volt.
Nevezetességei
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1752-ben épült barokk stílusban.
- Nagykoszmályi víztározó – 1988-ban lett kiépítve, a mohi atomerőmű számára biztosítja a vizet.[5]
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Jan Rypka 1927: Čtyři turecké listiny z Dolného Kamence na Slovensku. Prúdy.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye
- ↑ Új Szó, 2011. január 5.. [2015. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 6.)