Farnad

Farnad (Farná)
Farnad zászlaja
Farnad zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1156
PolgármesterCsomor Vlasta
Irányítószám935 66
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség1349 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság148 m
Terület32,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 00′ 21″, k. h. 18° 30′ 41″48.005833°N 18.511389°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 21″, k. h. 18° 30′ 41″48.005833°N 18.511389°E
Farnad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Farnad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Farnadról szól. Hasonló címmel lásd még: Békásmegyer.

Farnad (szlovákul Farná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 25 km-re dél-délnyugatra, az 588-as út mentén, a Kétyi patak partján fekszik.

Története

1156-ban Furnod néven említik először.[2]

Neve a régi magyar Forna személynévből származik,[3] a barsi várispánsághoz tartozott. Egy 1283-as oklevélben Furnad alakban szerepel, 1848-ig az esztergomi érsekség birtoka volt. A 12.-14. században helyi nemesek birtokolták. Templomát 1295-ben említik először. 1311-ben Csák Máté serege pusztította el, 1448-ból származik egy további kárjegyzék,[4] illetve 1561-ben pedig a török égette fel. A 16. században mezővárosként említik,[5] azonban a kuruc harcokban ismét elpusztult. A 18. század első felében telepítették újra. 1715-ben szőlőskertje és 52 háztartása létezett. 1755-ben 674 volt a lakosok száma. 1787-ben 178 házában 1153 lakos élt. 1828-ban 197 házát 1327-en lakták.

Iklad-pusztát 1424-ben okmányhamisítás miatt Lévai Cseh Péter szerzi meg.[6]

Vályi András szerint "FARNÁD. Népes magyar, és tót falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reforlmátusok, fekszik Nyér, Őlved, Malos, és Cséke faluktól nem meszsze, Bars, és Komárom Vármegyéknek szomszédságokban. Határbéli földgye jó, legelője elég, fája épűletre, és tűzre, szőleje elég, és jó borokat hoznak, vagyonnyainak eladására alkalmatossága, mint Őlvednek, első Osztálybéli."[7]

Fényes Elek szerint "Farnad, magyar f., Esztergom vmegyében, Kéméndhez 2 órányira. Lakja 800 kath., 315 ref., 300 ágostai, s mindenik felekezetnek van imaháza. Határa fekete agyag s jó buzát terem. Van 2857 h. urb. szántóföldje, 138 1/2 h. rétje, 68 h. szőleje, s az uradalomnak szép erdeje. Birja az esztergomi érsek."[8]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, kosárfonással, faárukészítéssel foglalkoztak. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége

Év Lakosság Magyar Szlovák Egyéb
1880 1793 1421 277 -
1890 1818 1747 50 -
1900 1969 1713 239 -
1910 2082 1974 106 -
1921 2227 1710 450 -
1930 2240 1665 519 -
1941 2277 2249 21 -
1991 1528 1286 235 -
2001 1450 1114 314 -
2011 1307 940 326 -
2021 1349 864 377 39 cigány, 4 egyéb, 65 ismeretlen[9]

Neves személyek

  • Itt született Hoderman Lajos (1799-1870) plébános.
  • Itt született Csomor István (1886-1950) földműves, politikus.
  • Itt szolgált Némäti Kálmán (1855-1920) tanár, író, postatanácsos, könyvtárnok, őstörténet-kutató.
  • Itt szolgált Jakus Lajos (1915-2004) magyar helytörténész, művelődéstörténész, tanár, Petőfi-kutató.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1732-ben épült barokk stílusban.
  • Református temploma 1787-ben, tornya 1804-ben, az evangélikus templom 1823-ban épült.
  • Szőlőhegyén kitűnő borokat termelnek, számos borospincéjében ma is laknak emberek.

Kulturális élet[10]

  • Nádas Kulturális Klub
  • Égtájak Fesztivál
  • Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes
  • Kis Nádas tánccsoport
  • Venček tánccsoport
  • Rozmaring asszonykórus
  • Vox Mirabilis kamarakórus
  • Estendøn könnyűzenei zenekar

Galéria

  • Farnadra érkezvén
    Farnadra érkezvén
  • A katolikus templom
    A katolikus templom
  • A református templom
    A református templom
  • Második világháborús emlékmű a farnadi református templomnál
    Második világháborús emlékmű a farnadi református templomnál
  • Az evangélikus templom
    Az evangélikus templom
  • Díszkapu köszönt a 850 éves településen
    Díszkapu köszönt a 850 éves településen
  • A(z első) világháborúban elesett hős fiaink emlékére
    A(z első) világháborúban elesett hős fiaink emlékére
  • Monostori Sebestyén alkotása: Életjel (2004.)
    Monostori Sebestyén alkotása: Életjel (2004.)
  • Utcakép
    Utcakép
  • A határ
    A határ

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
  3. ↑ Vö. DLDF 5183 Fornad/Farnad; Ferenczi László 2014: Molendium ad Aquas Calidas - A pilisi ciszterciek az állítólagos Fehéregyházán. Studia Comitatensia ÚF 1.
  4. ↑ Vö. DLDF 248388.
  5. ↑ Vö. DLDF 235125 (1504)
  6. ↑ Sitár 2020, 218-219.
  7. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  8. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  9. ↑ ma7.sk
  10. ↑ WEBYGROUP: Kultúrna činnosť (szlovák nyelven). www.farna.sk. (Hozzáférés: 2017. május 26.)

Források

  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
  • Monument revue 2/2019
  • Lakatos Bálint 2019: Mezővárosi oklevelek - Települési önkormányzat és írásbeliség a késő középkori Magyarországon, 1301-1526. Budapest, 302.
  • Angyal Béla 2020: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1.
  • 2020 Zsigmondkori Oklevéltár XIV. 1427. Budapest, No. 448.