Haraszt (település)

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Haraszt (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk a szlovákiai Chrasť nevű településről szól. Hasonló címmel lásd még: Chrást (egyértelműsítő lap).
Haraszt (Chrasť nad Hornádom)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rangközség
Első írásos említés1344
PolgármesterMarián Melega
Irányítószám053 63
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámSN
Népesség
Teljes népesség904 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság424 m
Terület9,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 56′, k. h. 20° 42′48.933333°N 20.700000°EKoordináták: é. sz. 48° 56′, k. h. 20° 42′48.933333°N 20.700000°E
Haraszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Haraszt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Haraszt (szlovákul: Chrasť nad Hornádom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 10 km-re keletre, a Hernád partján fekszik.

Története

Birtokként 1280-ban „Horost” néven említik először. Magát a települést 1344-ben említik írott forrásban, de egyes történészek szerint temploma már a 9. században is állt. Mivel a település a Gömör-Szepesi-érchegység közvetlen közelében fekszik, valószínűnek tűnik, hogy a középkorban lakói főként bányászok voltak. A 14–15. században a közeli bányákban dolgoztak. A 15. századtól birtokosai, a Máriássy és Márkus családok a bányászatot a hegység további területeire terjesztették ki. 1605-ben a településnek négy háza állt. 1700-ban az egyházi vizitáció 139 lelket számlált a faluban, ebből 48 katolikus és 90 kálvinista volt. 1787-ben 53 házában 422 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HARASZT. Hroszt, Hrasce. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Márjási Uraság, lakosai katolikusok, határja néhol soványas, de más egyéb javai vagynak.”[2]

1801-ben 351 lakosának többsége már katolikus szlovák volt. 1828-ban 56 házát 410-en lakták, akik főként mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak. A bányászat annak 1848-ban történt megszüntetéséig folyt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Haraszt, Hrost, tót falu, Szepes vmegyében, Hernád mellett, Iglóhoz keletre 1 1/2 mfdnyire: 410 kath. lak. paroch. templommal. F. u. a Marjássy nemzetség. Ut. p. Lőcse.”[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 276, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 727 lakosából 692 szlovák és 31 cigány volt.

2011-ben 840 lakosából 790 szlovák.

Nevezetességei

  • Szentháromság temploma 1302-ben épült késő román stílusban. 1646-ban, 1694-ben, majd 1749 és 1755 között megújították. Berendezése 18. századi. A haraszti templom érdekessége, hogy a templom tornyát négy karéjos rotunda szerkezet veszi körül. Ilyen jellegű templom még egy ismert a Kárpát-medencében: Guraszáda Erdélyben. A templom ezért szerepel a középkori Magyarország rotundáit bemutató irodalomban is.

Lásd még

Irodalom

  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest

Jegyzetek

További információk