Leszkovány
| Leszkovány (Lieskovany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Iglói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1277 |
| Polgármester | Peter Tököly |
| Irányítószám | 053 21 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | SN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 365 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 447 m |
| Terület | 17,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 36′ 00″ | |
| Leszkovány weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Leszkovány (szlovákul: Lieskovany, németül: Steckensdorf/Haseldorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése
Iglótól 3 km-re délkeletre, a Hernád bal oldalán fekszik.
Története
1277-ben „Lescoch” néven említik először, 1328-ban „Liskuan” néven szerepel. Ezt követően 1332-ben „Stoyk”, 1427-ben „Monyoros”, 1435-ben „Lezkowan”, 1464-ben „Stokfalva alias Lyskowan”, 1564-ben „Monioros alias Leczkocz” alakban fordul elő az írott forrásokban. Neve a szláv leskovane (= mogyorós lakói) szóból származik. Lakói kezdetben királyi szolgálatban állt gyepűőrzők voltak. Később a község (1848-ig) a Máriássy család birtokába került. 1787-ben 18 házában 116 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESZKOFALVA. Leszkován. Falu Szepes Várm. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Márkusfalvának szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.”[2]
1828-ban 18 házát 129-en lakták. Korábbi, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült neoklasszicista stílusban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Leszkovján, Heselsdorf, tót f., Szepes vármegyében, Markusfalva fil. F. u. a Mariássy nemzetség. Számlál 129 kath. lak. Ut. p. Lőcse 2 2/4 óra.”[3]
1869-ben 127 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
Iskolája 1930-ban épült. Templomát 1933-ban megújították. A telefont 1952-ben, az elektromos áramot 1956-ban vezették be a településre. 1990-ig közigazgatásilag Iglóhoz tartozott, azóta újra önálló község.
Népessége
1910-ben 188, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 239 szlovák lakosa volt.
2011-ben 292 lakosából 286 szlovák.
Nevezetességei
- Mai modern Nagyboldogasszony temploma 1989-90-ben épült. Alapkövét II. János Pál pápa szentelte fel pozsonyi látogatásakor.
További információk
- Hivatalos oldal Archiválva 2007. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- leszkovány Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Iglói járás települései | ||
|---|---|---|
Igló (Spišská Nová Ves) | ||
Ágostháza (Bystrany) · Arnótfalva (Arnutovce) · Betlenfalva (Betlanovce) · Dénesfalva (Danišovce) · Detrefalva (Olcnava) · Haraszt (Chrasť nad Hornádom) · Hernádmáté (Matejovce) · Hernádtapolca (Teplička) · Hollópatak (Mlynky) · Illésfalva (Iliašovce) · Káposztafalva (Hrabušice) · Kisolsva (Oľšavka) · Kolinfalva (Kolinovce) · Korompa (Krompachy) · Leszkovány (Lieskovany) · Létánfalva (Letanovce) · Márkusfalva (Markušovce) · Nyilas (Hnilec) · Ötösbánya (Rudňany) · Pálmafalva (Harichovce) · Szalánk (Slovinky) · Szepesárki (Jamník) · Szepesedelény (Odorín) · Szepeskárolyfalva (Kaľava) · Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov) · Szepesnádasd (Hincovce) · Szepesolaszi (Spišské Vlachy) · Szepespatak (Hnilčík) · Szepessümeg (Smižany) · Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce) · Szlatvin (Slatvina) · Vereshegy (Poráč) · Vitfalva (Vítkovce) · Vojkfalva (Vojkovce) · Zsigra (Žehra) |  | |
