Leszkovány

Leszkovány (Lieskovany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rang község
Első írásos említés 1277
Polgármester Peter Tököly
Irányítószám 053 21
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség365 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság447 m
Terület17,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 36′ 00″
Leszkovány weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Leszkovány (szlovákul: Lieskovany, németül: Steckensdorf/Haseldorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 3 km-re délkeletre, a Hernád bal oldalán fekszik.

Története

1277-ben „Lescoch” néven említik először, 1328-ban „Liskuan” néven szerepel. Ezt követően 1332-ben „Stoyk”, 1427-ben „Monyoros”, 1435-ben „Lezkowan”, 1464-ben „Stokfalva alias Lyskowan”, 1564-ben „Monioros alias Leczkocz” alakban fordul elő az írott forrásokban. Neve a szláv leskovane (= mogyorós lakói) szóból származik. Lakói kezdetben királyi szolgálatban állt gyepűőrzők voltak. Később a község (1848-ig) a Máriássy család birtokába került. 1787-ben 18 házában 116 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESZKOFALVA. Leszkován. Falu Szepes Várm. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Márkusfalvának szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.[2]

1828-ban 18 házát 129-en lakták. Korábbi, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült neoklasszicista stílusban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Leszkovján, Heselsdorf, tót f., Szepes vármegyében, Markusfalva fil. F. u. a Mariássy nemzetség. Számlál 129 kath. lak. Ut. p. Lőcse 2 2/4 óra.[3]

1869-ben 127 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Iskolája 1930-ban épült. Templomát 1933-ban megújították. A telefont 1952-ben, az elektromos áramot 1956-ban vezették be a településre. 1990-ig közigazgatásilag Iglóhoz tartozott, azóta újra önálló község.

Népessége

1910-ben 188, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 239 szlovák lakosa volt.

2011-ben 292 lakosából 286 szlovák.

Nevezetességei

További információk

Jegyzetek