Szepesnádasd
Szepesnádasd (Hincovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Iglói |
Első írásos említés | 1276 |
Polgármester | Ondrej Faith |
Irányítószám | 053 63 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | SN |
Népesség | |
Teljes népesség | 253 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 36 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 443 m |
Terület | 6,49 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 57′ 30″, k. h. 20° 43′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 30″, k. h. 20° 43′ 30″ | |
Szepesnádasd weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szepesnádasd (más néven Hincóc, szlovákul: Hincovce, németül: Hinsdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése
Iglótól 15 km-re keletre, Szepesváraljától 9 km-re délre fekszik.
Története
A települést a 14. században Henc comes, Jakab szepesi prépost rokona alapította. 1320-ban „Hench” néven említik először. 1421-ben „Hangendorff” néven találjuk. 1462-ben Hunyadi Mátyás a Polyánkay családnak adta. Később a szepesi váruradalom része volt. 1464-ben „Henczfalua”, 1565-ben „Henczowtze” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 17 házában 169 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HINCZÓCZ. Hinczovcze. Tót falu Szepes Várm. lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Szepes Várallyához fél mértföldnyire, Velbachnak filiája, határja nedves de jól termő, réttyei néhol soványak, legelője elég, fája mind a’ két féle van.”[2]
1828-ban 30 háza és 232 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hinczocz, tót falu, Szepes vmegyében, Velbach fil. 232 kath. lak.; gr. Csákyak hotkóczi urad. tartozik. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 224, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 198 lakosából 197 szlovák volt.
2011-ben 236 lakosából 230 szlovák.
Nevezetességei
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Klasszicista kúriája a 18. század végén épült, a 19. században átépítették.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.