Arnótfalva

Arnótfalva (Arnutovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rang község
Polgármester Elena Šarišská
Irányítószám 053 13
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség812 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség313 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság515 m
Terület2,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 58′ 45″, k. h. 20° 29′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 45″, k. h. 20° 29′ 43″
Arnótfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arnótfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Arnótfalva (szlovákul: Arnutovce, korábban Harnutovce, németül: Höfchen) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 7 km-re északnyugatra, Lőcsétől 8 km-re délnyugatra fekszik.

Története

1200 körül királyi birtokként Kistamási néven alapították. 1259-ben IV. Béla a szepesi prépostságnak adta. Arnótfalvát 1278-ban említik először, első birtokosa Arnold fia Arnold volt. A falu róla kapta a nevét. 1317-ben „magni Arnoldi” néven szerepel. 1340-ben Arnótfalva mellett Kistamásiként is említik „Kystamasi al. n. Arnoltfalua” alakban. 1366-ban Péter püspök a falut a vágsziklási karthauzi kolostornak adta. 1366-ban „Arnoltfalva”, 1435-ben „Kysdoman alias Arnoldfalva” alakban szerepel oklevélben. 1550-ben a szepesi káptalané lett. Német nevén 1773-ban említik először „Emaus” alakban, 1786-ban szlovákul is megjelenik „Harnutovce” néven. 1787-ben 19 házában 139 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÁRNOLDFALVA. Habchen. Harmutovtze. Tót, és német falu Szepes Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lethánfalvához, mellynek filiája közel, Lőtsétöl sem meszsze. Határja közép termékenységű, legelője jó, réttye elég, fája mind a’ kétféle, második Osztálybéli.”[2]

1828-ban 22 háza és 181 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Arnótfalva, (Emaus, Höfchen, Hernutowce), tót falu, Szepes vármegyében, Smizsánhoz 1/2 mfdnyire: 181 kath. lak. Erdő. F. u. az alapitványi kincstár. Ut. p. Lőcse.”[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 176, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 549 lakosából 387 szlovák és 160 cigány volt.

2011-ben 698 lakosából 679 szlovák.

Nevezetességei

További információk

Jegyzetek