XIV. dinasztia
| Az ókori Egyiptom dinasztiái |
|---|
| predinasztikus kor |
| protodinasztikus kor |
| thiniszi kor |
| Óbirodalom |
| I. átmeneti kor |
| Középbirodalom |
| II. átmeneti kor |
| Újbirodalom |
| III. átmeneti kor |
| későkor, hellenisztikus kor |
Az ókori egyiptomi XIV. dinasztia a Nílus-delta területét uralta a második átmeneti korban, kb. 75–155 éven át (i. e. kb. 1725–1650 vagy 1805–1650 között). Fővárosuk valószínűleg Avarisz volt.[1] A dinasztia egyidőben uralkodott a memphiszi székhelyű XIII. dinasztiával. Uralkodóit az egyiptológusok kánaáni vagy nyugati sémi eredetűnek tartják nevük alapján – Ipku neve nyugati sémi nyelven kegyelmet, Kareh neve kopasz embert jelent, Jakbim neve amorita eredetű (ia-ak-bi-im), Jakubher neve szintén idegen.[1] Fennmaradtak núbiai eredetű nevek is, például Neheszi királyé, akinek neve núbiait jelent, illetve Tati királynéé.
Kronológia
A XIV. dinasztiát a XI., XII. és XIII. dinasztiával együtt szokták a Középbirodalomhoz is sorolni, de leggyakrabban a második átmeneti korhoz sorolják a XIII., XV. és XVI. dinasztiával együtt. Uralkodásának időtartama legalább részben átfedésben van a XIII. és a XV. dinasztiáéval.
A XIV. dinasztiáról olyan keveset tudunk, hogy uralkodásának pontos időtartama vitatott, az egyes tudósok véleménye akár 75 évvel is eltér egymástól. Kim Ryholt egyiptológus szerint a dinasztia a XII. dinasztia uralkodásának utolsó éveiben vagy röviddel azután jelent meg, Szobeknoferuré uralkodása alatt vagy utána. Ryholt úgy véli, hogy a Delta keleti részén élő kánaáni népesség kinyilvánította függetlenségét és visszaverte a XIII. dinasztia memphiszi királyainak a Delta visszaszerzésére tett kísérleteit. A XIV. dinasztia Ryholt szerint i. e. 1805-től a hükszoszok inváziójáig, i. e. 1650 körülig tartott, és körülbelül 155 évet ölelt fel.
Ezt az elméletét nem mindenki osztja; Manfred Bietak, Daphna Ben Tor, valamint James és Susan Allen szerint a XIV. dinasztia nem jelenhetett meg a XIII. dinasztia uralmának közepéig, kb. i. e. 1720-ig, azaz a IV. Szobekhotep uralkodását követő évekig.[2][3] Érvelésüket főleg arra alapozzák, hogy a bizonyítékok azokból a rétegekből, amelyekből a XIV. dinasztia uralkodóinak pecsétjei előkerültek, azt mutatják, hogy a dinasztia a XIII. dinasztia későbbi királyaival egy időben volt hatalmon, vagyis csak körülbelül i. e. 1700-tól. Bietak a XIV. dinasztia feltehetőleg második uralkodója, Neheszi feliratait és műemlékeit szintén kb. i. e. 1700-ra datálta.[4]
Neheszi nagyon rövid uralkodását követően a legtöbb tudós – köztük Bietak és Ryholt – szerint a Delta vidékét valószínűleg hosszadalmas éhínség és talán egy járvány is sújtotta, ami a dinasztia uralkodásának végéig tartott.[1][5] Lehetséges, hogy ugyanez az éhínség a XIII. dinasztiát is sújtotta, ami utolsó ötven évében szintén instabilitást mutat és számos, igen rövid ideig uralkodó királyt mutat fel, kb. i. e. 1700-tól 1650-ig. A két királyság meggyengült állapota részben magyarázatot adhat arra, miért tudta a megszálló hükszosz hatalom i. e. 1650 körül ilyen gyorsan elfoglalni az országot.[1]
Székhelyük
Manethón a XIV. dinasztiához 76 uralkodót sorol, akik szerinte nem Avariszból, hanem Xoiszból kormányoztak. Kim Ryholt azonban felhívja rá a figyelmet, hogy a második átmeneti kor legértékesebb forrásának minősülő torinói királylista csak kb. 56 uralkodót sorol fel, és annyi hely a sérült részeken sincs, hogy több mint 70 név elférne. Ryholt arra is rámutat, hogy az avariszi ásatások során feltártak egy hatalmas királyi palotát a második átmeneti korból. Ennek egyik udvarából előkerült egy király vagy magas rangú hivatalnok több mint kétszeres életnagyságú szobra, melyen nem egyiptomi címek szerepeltek. Ryholt és a legtöbb egyiptológus emiatt osztozik abban a nézetben, hogy a dinasztia királyainak székhelye nem Xoisz, hanem Avarisz volt.[1]
Területük és külpolitikájuk
A XIV. dinasztia által uralt területek pontos határai a dinasztia által hátrahagyott leletek alacsony száma miatt nem ismertek. A második átmeneti korról írt tanulmányában Ryholt arra a következtetésre jut, hogy a dinasztia által közvetlenül uralt terület nagyjából a Nílus-deltának felelt meg, határai nyugaton Athribisz, keleten Bubasztisz környékén húzódtak.[1]
A XIV. dinasztiának tulajdonítható pecsétek kerültek elő az akkoriban a XIII. dinasztia területének minősülő Közép- és Felső-Egyiptomból is, délen pedig még a harmadik kataraktán túli Dongolából is. Északon kerültek elő pecsétjeik Levante déli részén, főként a Földközi-tenger partvidékén, egészen a mai Izrael területén található Tell Kabriig.[1] Ez azt mutatja, hogy a dinasztiát fontos kereskedelmi kapcsolatok kötötték össze a XIII. dinasztia területeivel, a kánaáni városállamokkal és Núbiával is.[1] Ryholt emellett azt is felveti, hogy Sesi, aki szerinte a XIV. dinasztia egyik királya volt, egy Tati nevű núbiai hercegnőt vett feleségül, hogy erősítse a kusita királysághoz fűződő kapcsolatait.[1]
Uralkodói
A dinasztia uralkodóinak sorrendje a torinói királylistán szerepel és általánosan elfogadott, leszámítva az első öt uralkodót, akiket itt Ryholt elmélete alapján adunk meg.[1] Az ő nevük a torinói papiruszon nem szerepel, leszámítva talán egyiküket; Ryholt feltételezése szerint nevük helyén a wsf jelzés szerepelt, ami azt jelentette, hogy ezen a helyen hiányos volt a dokumentum, amely segítségével a torinói listát a XIX. dinasztia idején összeállították.[1] Ryholt az első öt királyt fennmaradt pecséteik egymáshoz képest datálása segítségével azonosítja; következtetéseivel azonban Ben Tor vitába szállt tanulmányában, melyet azokkal a rétegekkel kapcsolatban írt, melyben az első öt király pecséteit megtalálták. Ben Tor véleménye szerint Sesi, Aahotepré Aamu és Jakbim uralkodása a hükszosz XV. dinasztia uralmának második felére datálható, így nem a XIII. dinasztiával egy időben éltek. Ben Tor véleménye szerint ezek a királyok nagy valószínűséggel a hükszoszok kevéssé jelentős vazallusai voltak, akik a Nílus-deltában uralkodtak.[2]
| Neve | Uralkodási ideje | Megjegyzések |
|---|---|---|
| Helye a kronológiában vitatott, talán a XV. dinasztia vazallusa | ||
| Helye a kronológiában vitatott | ||
| Helye a kronológiában vitatott | ||
| Helye a kronológiában vitatott, talán a XV. dinasztia vazallusa | ||
| Több mint 300 szkarabeusz említi; felesége talán a núbiai Tati. Helye a kronológiában vitatott, talán a XV. dinasztia vazallusa. |
A következő uralkodók létezése biztos, megerősíti a torinói királylista és többüket korabeli források is:
| Neve | Uralkodási ideje | Megjegyzések |
|---|---|---|
| A dinasztia királyai közt neki maradt fenn a legtöbb említése. Két műemléken szerepel a neve Avariszban. Neve jelentése: „a núbiai”.[6] | ||
| – | ||
| A torinói királylista szerint 1 év 5 hónap 15 napig uralkodott | ||
| A torinói királylista szerint 3 év […] hónap 1 napig uralkodott | ||
| Egyetlen sztélé említi a deltabeli Szaft el-Hinnából[7] | ||
| A torinói királylista szerint 1 évig uralkodott | ||
| – | ||
| – | ||
| Neve elveszett a torinói királylistán | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| Egy edényen említik uralkodói nevét. Legalább 5 hónapig uralkodott. | ||
| wsf a torinói királylistán, azaz lacuna volt itt abban a dokumentumban, amelyről a listát másolták | ||
| – | ||
| Neheszi, Nebszenré és Merdzsefaré mellett csak neki maradtak fenn biztos említései kortárs forrásokból is | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| Nyolc sor elveszett a torinói királylistáról | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| Három sor elveszett a torinói királylistáról | ||
| – | ||
| – | ||
| – | ||
| Öt sor elveszett a torinói királylistáról |
Végül számos olyan király, akit korabeli leletek említenek, de a torinói királylistán nem szerepel, talán a XIV.[1] vagy a XV. dinasztiához sorolható.[8] Személyazonosságuk és a kronológiában elfoglalt helyük bizonytalan.
| Neve | Említései |
|---|---|
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, Museum Tusculanum Press, (1997)
- ↑ a b Bulletin of the American Schools of Oriental Research (BASOR) 315, 1999, pp.47-73.
- ↑ Janine Bourriau, "The Second Intermediate Period (c.1650-1550 BC)" in Ian Shaw (ed.) The Oxford History of Ancient Egypt, Oxford University Press, 2000. pp.192 & 194
- ↑ Bourriau, "The Second Intermediate Period," pp.178-179, 181
- ↑ Manfred Bietak, "Egypt and Canaan During the Middle Bronze Age," BASOR, 281 (1991), pp. 21-72, főleg p. 38, online
- ↑ Darrell D. Baker, The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 277
- ↑ Kenneth Kitchen: Ramesside Inscriptions, Blackwell Publishing 1993, ISBN 0631184279, p.546
- ↑ Daphna Ben-Tor: Scarabs, Chronology, and Interconnections: Egypt and Palestine in the Second Intermediate Period, Volume 27 of Orbis biblicus et orientalis / Series archaeologica: Series archaeologica, Academic Press Fribourg 2007, ISBN 978-3-7278-1593-5, excerpts available online
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Fourteenth Dynasty of Egypt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- K.S.B. Ryholt. The Political Situation in Egypt During the Second Intermediate Period, C1800-1550 BC. Museum Tusculanum Press (1998). ISBN 8772894210
- K.A. Kitchen. Ramesside Inscriptions. Blackwell Publishing (1993). ISBN 0631184279
