Karl Renner

Karl Renner
1920-ben
1920-ben
A Második Osztrák Köztársaság 1. elnöke
Hivatali idő
1945. december 20. – 1950. december 31.
Szövetségi elnökönmaga
ElődWilhelm Miklas
UtódTheodor Körner
Az Első Osztrák Köztársaság 1. államkancellárja
Hivatali idő
1918. november 12. – 1920. július 7.
UtódMichael Mayr
A Második Osztrák Köztársaság 1. szövetségi kancellárja
Hivatali idő
1945. április 27. – 1945. december 20.
UtódLeopold Figl

Született1870. december 14.
Untertannowitz
Elhunyt1950. december 31. (80 évesen)
Bécs
SírhelyWiener Zentralfriedhof
PártAusztria Szociáldemokrata Pártja

HázastársaLuise Renner
GyermekeiLeopoldine Deutsch-Renner
Foglalkozásügyvéd
IskoláiBécsi Egyetem
Vallásrómai katolikus egyház

Díjaka Bécsi Egyetem díszdoktora
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Renner témájú médiaállományokat.

Karl Renner (Untertannowitz (ma Dolní Dunajovice), Morvaország, akkori Osztrák–Magyar Monarchia, 1870. december 14.Bécs, 1950. december 31.) osztrák szociáldemokrata politikus és jogász. Ezenkívül termékeny író volt, rengeteget publikált saját szakterületén, a jogszociológiában, olykor álnéven (Synopticus, Rudolf Springer).[1]

Életpályája

Karl Renner egy szegény, dél-morvaországi borászcsaládban nőtt fel, szülei tizenhetedik vagy tizennyolcadik gyermekeként. A szülői házban kényszerült maradni, míg a családtagok az agrárválság következtében szétszóródtak a világban, különböző szakmákat voltak kénytelenek kitanulni, amely egy tipikus eljárás volt a szegényebb családokban a századfordulón. Míg szülei szegényházba kényszerültek, Renner tudatában volt, hogy középfokú tanulmányokat kell folytasson (egyik tanára Wilhelm Jerusalem szociológus és filozófus volt), így beiratkozott Nikolsburg (ma: Mikulov, Csehország) gimnáziumába, ahol kitűnő eredménnyel érettségizett. Ezután 1891–1896 között ösztöndíjasként jogot hallgatott a bécsi egyetemen.[2] A diploma megszerzése után sikerült állást találnia a Birodalmi Tanács (Reichsrat) könyvtárában.

Az első világháború után, 1918–1920 között államkancellárként (Staatskanzler) tevékenyen részt vett az első Osztrák Köztársaság felépítésében, és vezette az osztrák delegációt a saint-germaini béketárgyalások folyamán. 1920 és 1934 között tagja volt a Nemzeti Tanácsnak (Nationalrat), 1931 és 1933 között annak elnöke volt.

A második világháború befejeztével, az újraalapított Ausztriában ismét fontos szerepet töltött be. 1945-től 1950-es haláláig mint szövetségi elnök (Bundespräsident) szolgált.

Magyarul megjelent művei

  • Tisza István gróf és az általános választójog; szerk., ford. Fenyő Vilmos; Népszava, Bp., 1910
  • A Duna-medence gazdasági problémái és a szociáldemokrácia; ford. Szekszárdi László, előszó: Buchinger Manó; Népszava, Bp., 1934

Jegyzetek

  1. Jacques Hannak: Karl Renner und seine Zeit. Versuch einer Biographie. Europa Verlag, Wien 1965, S. 398.
  2. Große Österreicher, Ueberreuter, Hrsg. und Autor Thomas Chorherr.


Elődje:

(Német megszállás)
Az Osztrák Köztársaság (szövetségi) elnöke
19451950
Ausztria címere
Utódja:
Leopold Figl
Előző miniszterelnök:
Heinrich Lammasch
Osztrák miniszterelnök
1918. november 11. – 1920. július 7.

Az osztrák zászló

Következő miniszterelnök:
Michael Mayr