Kovács Alajos

Kovács Alajos Ferenc
Született1877. január 6.
Gyöngyöspüspöki
Elhunyt1963. április 14. (86 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa1.f. Schiller Anna (1881-1915)[1]
2.f. Szalády Mária (1889-1935)
3.f. Horányi Rozália (18981964)
4.f. Rákosdi Teréz (1894-1967)[2]
Foglalkozásastatisztikus, demográfus
IskoláiBudapesti Tudományegyetem
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-48/49)[3][4]
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Hivatali idő
1924 1936
ElődSzabóky Alajos
UtódKonkoly-Thege Gyula
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Alajos Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kovács Alajos Ferenc[5] (1943-tól Dolányi-Kovács)[6] (Gyöngyöspüspöki, 1877. január 6.Budapest, 1963. április 14.) jogász, statisztikus, demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1924-től 1936-ig. A Magyar Statisztikai Társaság elnöke, az Országos Statisztikai Tanács másodelnöke, a Magyar–Német Társaság társelnöke, 1920-tól 1948-ig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Pályafutása

Középiskolai tanulmányait Budán, az Ilona utcai gimnáziumban és az egri cisztercitáknál végezte, ott is érettségizett.

1898-tól a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Részt vett az 1900-as és az 1910-es népszámlálások lebonyolításában, az anyag kiadásában, szerkesztésében, elemzésében. Az I. világháború utáni összeomlást követően részt vállalt a béketárgyalások előkészítésében, sőt a Magyar Békeküldöttség szakértőjeként részt is vett a tárgyalásokon Neuillyben. Az 1920-as népszámlálást Kovács Alajos irányításával folytatták le. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Székfoglaló előadását „Népünk nyelvismerete” címmel tartotta. Több nemzeti statisztikai társaság (mexikói, finn) tiszteletbeli tagjává választotta.

1923-ban a Népszövetség egészségügyi osztályának tanfolyamára Genfbe küldték. 1924-ben a Hivatal aligazgatójának nevezték ki, majd Szabóky Alajos távozása után helyettes államtitkári ranggal a Hivatal igazgatója lett. 1926-ban a Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Ebben az évben választották a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagjává. A két világháború között a névmagyarosítás egyik élharcosa volt.

1930 októberében a kormányzótól megkapta a Corvin-koszorút. 1936-ig állt a KSH élén. Nyugdíjazásakor államtitkári címet kapott. Munkássága főként a demográfia területére terjedt ki. 1938-ban a bécsi döntéseknél az Imrédy-kormány statisztikai szakértője. Ő készítette elő az zsidótörvények statisztikai megalapozását. Szélsőjobboldali politikai tevékenysége miatt a népbíróság 1948-ban öt év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Büntetését később két évre mérsékelték, 1950 áprilisában szabadult. Utolsó éveiben teljes visszavonultságban élt.

Dolányi-Kovács Alajos 1963. április 14-én halt meg, sírja a Farkasréti temetőben található. [1-1-48/49][7]

Halála után hagyatéka a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába került. Dr. Dolányi-Kovács Alajos három fiúgyermeke, Dolányi Tibor, dr. Dolányi Elemér és dr. Dolányi Géza kivándorolt a 2. világháború után Caracasba, Venezuelába ahol letelepedtek.[8]

Házasságai

Dolányi-Kovács Alajos először feleségül vette Schiller Anna Mária (*Budapest, 1881. november 28.–†Budapest, 1915. december 11.) kisasszonyt,[1] Schiller János György, városi mészáros, és Preszlinger Mária lányát. Kovács Alajos és Schiller Anna házasságából születettek a Lóránt, Tibor és Elemér nevű gyermekei. Neje korai halála után, 1916. október 10.-én Budapesten elvette Szalády Mária Jozefa Stefániát (*Budapest, 1889. január 8.–†Budapest, 1935. szeptember 24.),[9][10][11] Szalády Géza Elek Antal (*Elek, Arad vármegye, 1864. november 7.-†Budapest, XV. kerület, 1949. április 7.), fürdőgondnok, a Rác fürdő vendéglőjének a bérlője, és a művelt liègei születésű belga Cormann Jozefa hajadon nevelőnő törvénytelen lányát. Szalády Mária nagyszülei, az ismert Szalády Antal (1832-1908),[12] fővárosi pót- és gyógykávé gyáros és kereskedő, és csorvási Szabó Júlia (1845-1880) voltak.[13] A második felesége halála után, Kovács Alajos 1936. március 11.-én Budapesten házasságot kötött Horányi Rozáliával (*Gyömrő, 1898. június 2.–†Budapest (XI. ker.), 1964. október 26.), Hornicsek János és Püpori Julianna lányával.[14] Később Kovács Alajos elvált Horányi Rozáliától és majd 1939-ben elvette a negyedik feleségét Rákosdi Teréziát (*Budapest, 1894. február 5.-†Budapest, 1967. december 27.), Sweichoffer Jakab és Weisz Jozefa lányát.[15]

Főbb művei

  • A magyar szentkorona országainak népmozgalma I–IV. (Budapest, 1905–1916)
  • A magyarországi munkások morbiditása és mortalitása (Budapest, 1914)
  • Magyarország népességi statisztikája (Budapest, 1920)
  • A zsidóság térfoglalása Magyarországon (Budapest, 1922)[16]
  • A magyar választójogi reformok számszerű hatása (Budapest, 1925)
  • A nemzetiségi statisztika problémája (Magyar Statisztikai Szemle, 1929. 2. sz.)
  • A népszámlálás előzetes eredményei (Budapest, 1931)[17]
  • A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében (Budapest, 1938) - Online változat
  • Magyarország népe és népesedésének kérdése (Budapest, 1941)

Jegyzetek

Források

További információk