Alsólakos

Alsólakos (Dolnji Lakoš)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségLendva
Rang falu
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9220
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség221 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság161 m
Terület2,44 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Alsólakos (Szlovénia)
Alsólakos
Alsólakos
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 16° 26′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 16° 26′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólakos témájú médiaállományokat.

Alsólakos (korábban Alsó-Lendvalakos, szlovénül: Dolnji Lakoš) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.

Fekvése

Lendvától 2 km-re délre a Lendva-Muraszombat út melletta Lendvába igyekvő Csernec patak jobb partján fekszik.

Története

Alsó- és Felsőlakos a 14. századtól a 18. századig az alsólendvai uradalom részeként egy falu volt. A 14. század elején az alsólendvai uradalom a Buzád-Hahold-nemzetség birtoka volt, akiktől a Németújváriak erőszakkal foglalták el. Tőlük a királyi hatalom szerezte vissza és 1323-ban alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Fényes Elek szerint " Lakos (Alsó), magyar falu, Zala vmegyében, 252 kath. lak. Ut. posta A. Lendva."[2]

1910-ben 375, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 243 lakosa volt.

Nevezetességei

  • A település mellett található az Oloris régészeti lelőhely, bronzkori maradványokkal. A leletek egy részét a lendvai várban berendezett helytörténeti múzeum mutatja be.
  • A falunak a Szentkereszt tiszteletére kápolnája a 20. század első felében épült.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.