Csesztreg

Csesztreg
Csesztreg címere Csesztreg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Bedő Róbert (független)[1]
Irányítószám	8973
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	783 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	35,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 42′ 28″, k. h. 16° 31′ 42″46.707788888889, 16.52828055555646.707789°N 16.528281°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 28″, k. h. 16° 31′ 42″46.707788888889, 16.52828055555646.707789°N 16.528281°E
Csesztreg Pozíció Zala vármegye térképén
Csesztreg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csesztreg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csesztreg Zala vármegye nyugati részén, a Lenti járásban, a Kerka völgyében fekvő jelentősebb község.

Fekvése

Csesztreg a 86-os számú másodrendű főúttól mintegy három kilométerre fekszik, arról letérve több irányból jól megközelíthető. A településen vezet keresztül a Lenti–Bajánsenye közt húzódó 7416-os út, amely jelentős átmenő teher- és személyforgalmat bonyolít Szlovénia irányában, valamint itt ér véget a Rédicsről induló 7418-as út és a Zalabaksa központjával közvetlen kapcsolatot teremtő 7419-es út. A faluból indul ki még egy út Szentgyörgyvölgy és Magyarszombatfa felé, ez a 7423-as út, amely a településközpont déli részén ágazik ki a 7416-osból.

Autóbusszal mind Lenti, mind Zalaegerszeg felől jól megközelíthető, a térség valamennyi járata érinti a települést.

Nevének eredete

A község elnevezése - nagy valószínűséggel - a horvát Čisty štrug kifejezésből ered, amelynek jelentése "tiszta patak".

Története

A település első említése 1257-ből való Cheztregh néven. A térségben csak itt volt átkelési lehetőség a mocsaras Kerka környékén, így hamar központi jelentőségre tett szert, 1322-ben már vámot is szedtek a folyón átkelőktől. Temploma 1334-től ismeretes. A település urai a Bánffyak voltak, a birtok személyzete nagyrészt a csesztregi lakosságból tevődött ki.

1469-ben mezővárosi rangot kapott a település, amely fényében megindult a polgárosodás. Iparosok, kézművesek költöztek Csesztregre, sőt több itteni fiatal külföldi egyetemeken folytatott tanulmányokat. Saját tanítóval a 17. századtól rendelkezik a település.

1690-ben az Esterházyak szerezték meg Csesztreget, amely a 19. század elején újból komoly fejlődésen ment keresztül. 1871-ben azonban elvesztette városi rangját, a fejlődése lelassult. Majd az 1890-ben elkészült Zalaegerszeg–Lenti–Csáktornya vasútvonal is elkerülte a települést, így jelentősége csökkent. Mindazonáltal a 20. században megint a térség központjává vált.

1942-ben hozzácsatolták Kerkaújfalut.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Bagó József (SZDSZ)^[3]
• 1994–1998: Bagó József (független)^[4]
• 1998–2002: Bagó József (független)^[5]
• 2002–2006: Czupi Sándorné (független)^[6]
• 2006–2010: Czupi Sándorné (független)^[7]
• 2010–2014: Czupi Sándorné (független)^[8]
• 2014–2019: Czupi Magdolna (független)^[9]
• 2019-től: Bedő Róbert (független)^[1]

Gazdaság

A település határában lévő földek jó minőségűek, földművelésre kiválóan alkalmasak. Azonban a mezőgazdasági szektor csak kis hányadát teszi ki a falu gazdaságának.

Csesztregen ipari park működik, de a szolgáltatási szektor is jelentős, elsősorban kereskedelmi és idegenforgalmi létesítményeket lehet találni a községben. Az idelátogató turisták száma kiemelkedően magas.

Népesség

A település önkormányzata célja alapvetően a falu méretének és jelentőségének növelése, ezért a földeket olcsón osztogatja az ide letelepedni vágyóknak.

Csesztreg ismeretes a népszokásairól, melyek közül az egyik leglátványosabb a farsangi „maskurázás”, amely során álarcba és jelmezbe öltözöttek járják a település házait. A községben tájház is működik, ahol a falu és környéke jellegzetes népi építészetét mutatják be.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,6%, cigány 1,77%, német 1,5%. A lakosok 69,9%-a római katolikusnak, 6,2% reformátusnak, 0,8% evangélikusnak, 2,47% felekezeten kívülinek vallotta magát (20,5% nem nyilatkozott).^[10]

Természet

Csesztreg környékén több védett növényfaj is honos (mint a mocsári kockásliliom és sárga sásliliom). Valamint jelentős szarvasállomány található erdeiben, amelyre a vadászturizmus épül.

Látnivalók

• Árpád-kori plébániatemplom

• Csesztregi Kanászház
• Tölgyfaliget Szabadidőpark
• Kakukkvirág tanösvény
• Kerkai Jenő-szobor
• Hagyományok Háza

Testvértelepülése

• Markersdorf-Haindorf (Ausztria)

Képek

Jegyzetek

További információk

• Csesztreg weboldala
• Csesztreg a wiki.utikonyvem.hu oldalán
• Fejezetek Csesztreg történetéből
• A vesszőfal vesszőfutása végetért Csesztregen)^{[halott link]}

Kapcsolódó szócikkek