Rigács

Rigács
Rigács címere
Rigács címere		 Rigács zászlaja
Rigács zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállás község
Polgármester Kertész-Bakos Ferenc (független)[1]
Irányítószám 8348
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség198 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 03′ 45″, k. h. 17° 11′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 45″, k. h. 17° 11′ 33″
Rigács (Veszprém vármegye)
Rigács
Rigács
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Rigács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rigács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rigács község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

A Marcal mentén fekvő kisközség. Szomszédos települések: észak-északkeletről Zalameggyes, délről Ukk, nyugatról Megyer, északnyugatról Nemeskeresztúr (Vas megye).

Megközelítése

Közúton a 84-es útról a 73 172-es számú mellékútra letérve érhető el, vasúton pedig a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon. Zalameggyes, Hosztót és Veszprémgalsa felé a 73 171-es út indul a településről.

Története

A mai falu alig több mint 200 éves. Az 1715. évi országos összeírásban még nem szerepelt a lakott helyek között. A régi község - amely a Marcaltól északnyugatra feküdt - a török időkben pusztult el. A település nyomai még mai is látszanak. Az új falut a nemesek építették fel. Első lakói Ferenczy- és Németh nevű családok voltak. A régi Rigács 1348-ban tűnt fel először a korabeli oklevelekben, Rygach formában. Neve szláv eredetű. Kezdetben a Rigácsi - másként Terkenci - család birtokolta. Még 1496-ban is övék volt a határ. Egy 1559-es oklevél Rygacz nemeseit is megemlíti, akik a "gógánfalvai" nemesekkel együtt részt vettek Megyeri Gáspár és Imre, Megyer possessióbeli beiktatásán. A község későbbi birtokosa - még a XVIII. században is - az Inkey család, amely a Zala megyei Rigyác községben is bírt részeket. A család leszármazottai alatt - a XVIII. század második felében - települt be Rigács magyar ajkú római katolikus és evangélikus lakossággal.
Katolikus lakói 1909-től tartoznak az ukki plébániához. A községnek két temploma van.

Rigácsnak 1939-ben 1070 katasztrális holdja és 543 lakosa volt, 126 lakóházat számoltak. Egy római katolikus és egy evangélikus népiskolája működött. Főként középparasztok lakták. 1929-ben kilenc 25 holdon felüli birtokos volt. Kilenc önálló kisiparos és egy kereskedő élt ekkor a községben. A község termelőszövetkezete 1959-ben alakult, az alakulás évében, 1270 hold földje és 127 tagja volt, a lakosság többsége a termelőszövetkezetben dolgozott. Állattenyésztéssel és növénytermesztéssel, valamint öntözéses kertészettel foglalkoztak. Határa termékeny és gondosan művelt. A TSZ-t később a sümegi TSZ-hez csatolták, majd 1992-ben felszámolásra került. Rigács fejlődése 1945 után egyre erőteljesebbé vált. Az elsők között villamosították 1948-ban. Egy évvel később bekötőút, 1962-ben pedig kultúrház épült. Orvosi rendelőt, autóbuszvárókat, postát, öregek napközi otthonát, üzlethelyiséget és sportpályát létesítettek. A régi zsúptetős, vályogból vagy vertfalból készült házak fokozatosan eltűntek. Önálló tanácsa 1969. július 1-jén egyesült az ukki községi tanáccsal, majd a gógánfai közös tanács társközsége lett. Ma a gógánfai székhelyű közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Németh János (független)[3]
  • 1994–1998: Németh János (független)[4]
  • 1998–2002: Tóth Józsefné (független)[5]
  • 2002–2006: Tóth Józsefné (független)[6]
  • 2006–2010: Tóth Józsefné (független)[7]
  • 2010-2014: Tóth Józsefné (független)[8]
  • 2014-2019: Tóth Józsefné (független)[9]
  • 2019-től: Kertész-Bakos Ferenc (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
194
182
183
201
201
198
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 2,3% cigánynak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,4%, református 2,3%, evangélikus 9,7%, felekezeten kívüli 1,1% (11,9% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ a b Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. ↑ Rigács Helységnévtár

További információk