Ókapela
| Ókapela (Stara Kapela) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Újkapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35410 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 12 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 154 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 41′ 17″45.236000°N 17.688000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 41′ 17″45.236000°N 17.688000°E | |
Ókapela (horvátul: Stara Kapela) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 26, közúton 39 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 10, közúton 19 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 7 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin fekszik.
Története
Ősi települést sejttető neve ellenére a középkori forrásokban nem említik. Az 1735-ös plébániai anyakönyvben „antiqua Capela”, majd 1741 „Capela vetera” néven tűnik fel. Az 1758-as vizitációban Szent Márk kápolnáját említik. 1760-ban a falut 13 házzal, 30 családdal és 167 lakossal említik. Az új Urunk mennybemenetele kápolnát 1860-ban építették. [2]
Az első katonai felmérés térképén „Alt Capela” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kapella (Sztara)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kapella (Sztara, Vetus, Alt)” néven 32 házzal, 169 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 158, 1910-ben 124 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 15 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 158 | 127 | 109 | 122 | 109 | 124 | 143 | 170 | 164 | 164 | 157 | 102 | 62 | 38 | 25 | 15 |
Nevezetességei
Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt kápolnáját 1860-ban építették. Értékes oltárképe van.
Gazdaság
Mára az egész falu átalakult „öko-etno faluvá”. A faluban még meglevő házakat helyreállították és a falu egyre több turistát vonz. Ezzel a projekttel úgy tűnik, hogy sikerült megmenteni a falut a további pusztulástól.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 288. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
