Bodovaljci
| Bodovaljci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Vrbje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35422 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 410 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 96 m |
| Terület | 13,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 56″, k. h. 17° 26′ 38″45.199000°N 17.444000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 56″, k. h. 17° 26′ 38″45.199000°N 17.444000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bodovaljci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Vrbjéhez tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 44, közúton 54 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 23, közúton 40 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópálya és a Száva között fekszik.
Története
Bodovaljci nevét a középkorban itt birtokos Bodova családról kapta, akiknek itteni birtokát 1322-ben említik. 1523-ban a pozsegai káptalan II. Lajos király utasítására írt oklevele szerint „Bodowalcz” birtokot a cserneki Lipinye Miklós és András szerezte meg.[2][3] A török 1536-ban foglalta el ezt a vidéket. 1602-ben lakossága Körös megyébe vándorolt ki.[3] A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban a kamarai összeírásban „Bodovacz” néven a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között „Verbia” hajdútelepülés szomszédai között szerepel.[4]
A gradiskai határőrezred székházának Újgradiskán történő felépítése, a határőrezred megszervezése jelentős változásokhoz vezetett a mai Vrbje község területén is. A 17. század vége óta Száva folyó képezte a határt a Török Birodalommal, a lakosság pedig visszatért a térség településeire. Határőrszolgálatuk fejében földet kaptak és mentesültek az adófizetés alól. Békeidőben mezőgazdasággal, állattartással, fafeldolgozással foglalkoztak. 1730-ban a faluban már 11 ház állt, a lakosság pedig katolikus volt. 1746-ban 13 házában 46 katolikus lakos élt. 1760-ban 31 házában 66 család élt 332 fővel. Fából felépítették a Szent Máté kápolnát, mely 1765-ben már állt. 1789-ben megalapították a vrbjei plébániát, melyhez Bodovaljci is hozzá tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Bodovalcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bodovalcze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bodovalcze” néven 81 házzal, 464 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A falunak 1857-ben 456, 1910-ben 714 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 552 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 456 | 487 | 446 | 559 | 553 | 714 | 710 | 762 | 797 | 812 | 805 | 784 | 754 | 708 | 633 | 552 |
Gazdaság
A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés és az állattartás. Ezen kívül működik még itt néhány kereskedelmi, vendéglátóipari és elektronikai kisvállalkozás.
Nevezetességei
Szent Máté tiszteletére szentelt római katolikus temploma vrbjei plébánia filiája.
Sport
NK „Slavonija” labdarúgóklub.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ „17. VII. 1523. Ludovicus rex capitulo ecclesiae de Posega mandat, ut Petrum Keglewych et Thomam Zabo, castellanum caetri Podwersa, a Nicolao et Andrea Lypynye de Chernek occupationis quarandam terrarnm arabilium in possessione Bodowalcz accnsatos in iudiciam coram rege evocet.”
- ↑ a b Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása. 245. o.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 65. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Vrbje község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
