Brđani (Resetár)
| Brđani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Resetár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35422 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 202 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 5,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 11″, k. h. 17° 28′ 37″45.253000°N 17.477000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 11″, k. h. 17° 28′ 37″45.253000°N 17.477000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brđani (1910-től 1991-ig Brđani Rešetarski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Resetárhoz tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 43, közúton 49 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 17, közúton 35 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főúttól északra fekszik.
Története
A település valószínűleg a 18. század közepén keletkezett. Neve magyarul hegyen lakókat jelent, ami kétségtelenné teszi, hogy a falu eredetileg nem a mai helyén, hanem északabbra, a hegyek között feküdt és lakói csak később települtek le az Újgradiskát Bróddal összekötő főút közelébe. Az első írásos feljegyzés 1760-ból származik a településről, amikor már 12 ház állt itt 19 családdal és 106 lakossal. 1769-ben 15 házában, 28 családban 129 lakos élt itt. [2] Az első katonai felmérés térképén „Berdiane” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Berdyani” néven szerepel. [3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Berdanye” néven 57 házzal, 296 katolikus vallású lakossal találjuk. [4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. 1857-ben 194, 1910-ben 491 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 89%-a horvát, 11%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 1993-ban megalakult az önálló Resetár község, melynek része lett. 2011-ben a településnek 252 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 194 | 230 | 220 | 279 | 369 | 491 | 489 | 536 | 540 | 538 | 460 | 455 | 384 | 351 | 298 | 252 |
Nevezetességei
Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a szapolyai plébánia filiája.
Sport
NK Mladost Brđani labdarúgóklub.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 50. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Resetár község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
