Felsőszalatnok
| Felsőszalatnok (Gornji Slatinik) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Podcrkavlje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35201 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 92 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 17° 59′ 49″45.263000°N 17.997000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 17° 59′ 49″45.263000°N 17.997000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőszalatnok (horvátul: Gornji Slatinik) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 12, közúton 16 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység területén, a Bródról Nekcsére menő főút keleti oldalán fekszik.
Története
Szalatnok első írásos említése 1250-ben történt a Borics nembeli István birtokaként. Később kárpótlásul asszonya megsebesítése és hat szolgájának meggyilkolása miatt a birtokot át kellett adnia az ugyancsak Borics nembeli Sándornak. Ezután egy bizonyos Kristóf nevű nemes vásárolta meg. Valószínűleg birtokmegosztás folytán már a török hódítás előtt két településre, Alsó- és Felsőszalatnokra osztották fel.[2] 1422-ben a két részt „Felsewzalathnok”, illetve „Alsozalathnok” néven említik. Részben köznemeseké volt, részben Tomica mezővárosához tartozott.[3] 1545-ben a török defterben Szalatnokot a Vrhovaci náhije részeként említik. A török uralom idején pravoszláv vlachokat telepítettek ide.[2] Az 1698-as kamarai összeírásban nem találjuk, valószínűleg puszta volt.[4] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. 1730-ban és 1746-ban a vizitáció jelentése szerint Szalatnok újra egységes település. 1730-ban 15, 1746-ben 29 katolikus ház állt itt. Már 1734-ben említik a régi templom alapjain épített Szent Katalin fakápolnát. Az 1758-as vizitációs jelentésben Szalatnok már ismét két település. 1760-ban Felsőszalatnok 12 házában 23 család és 141 katolikus lakos élt.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Ober Slatnik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szlatinik (Gornyi)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szlatinik (Gorni)” néven 120 házzal, 519 katolikus és 110 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 104, 1910-ben 224 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 90 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 104 | 0 | 0 | 138 | 177 | 224 | 204 | 236 | 222 | 217 | 210 | 169 | 118 | 93 | 94 | 90 |
Nevezetességei
Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus templomát a régi templom helyén 1871-ban építették.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 164. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 651. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
