Kiskopanica
| Kiskopanica (Mala Kopanica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Nagykopanica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35221 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 130 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 46″, k. h. 18° 22′ 08″45.146000°N 18.369000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 46″, k. h. 18° 22′ 08″45.146000°N 18.369000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiskopanica (horvátul: Mala Kopanica) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Nagykopanicához tartozik.
Fekvése
Bród központjától légvonalban 28, közúton 40 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, az A3-as autópálya északi oldalán fekszik.
Története
A település csak az 1739-es belgrádi béke után keletkezett, amikor a Bosziába menekült katolikus lakosság egy része visszatelepült és melléjük új telepesek is érkeztek. Az 1746-os egyházi vizitáció jelentése szerint már 15 ház állt a településen 58 lakossal. 1758-ban 22 háza volt. Az 1760-as jelentés a két településen megint egyként kezeli, ekkor Nagy- és Kis-Kopanicán összesen 106 ház volt, ahol 189 család és 1074 katolikus lakos élt.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Mala Kopanicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kopanicza (Mala)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kopanicza (Mala)” néven 49 házzal, 268 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 266, 1910-ben 324 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a horvát, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 166 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 266 | 270 | 203 | 282 | 290 | 324 | 308 | 312 | 327 | 341 | 302 | 262 | 223 | 205 | 185 | 166 |
Nevezetességei
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Tűzoltószerház, rajta a nemzeti felszabadító háborúban elesettek emléktáblájával.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...334. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- A község honlapja (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
