Kosovac

Kosovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségGornji Bogićevci
Jogállásfalu
Irányítószám35430
Körzethívószám(+385) 34
Népesség
Teljes népesség135 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 15′ 14″, k. h. 17° 12′ 50″45.254000°N 17.214000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 14″, k. h. 17° 12′ 50″45.254000°N 17.214000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kosovac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Gornji Bogićevcihez tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 63, közúton 78 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 37, közúton 50 km-re nyugatra, községközpontjától 1 km-re nyugatra, a Psunj-hegység lejtői alatt, az Okucsányról Újgradiskára menő út mentén, Okucsány és Gornji Bogićevci között fekszik. Déli határában halad át a Zágráb-Belgrád vasútvonal és az A3-as autópálya.

Története

A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet, majd Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Koszovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Koszovacz” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Koszovecz” néven 23 házzal, 19 katolikus és 157 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 117, 1910-ben 345 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 31%-a horvát, 25%-a cseh, 23%-a szerb, 6%-a német, 3%-a olasz, 2-2%-a magyar és ruszin anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 36%-a szerb, 35%-a horvát, 9%-a jugoszláv, 4%-a albán, 3%-a cseh nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 220 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
117 165 145 179 214 345 403 493 398 377 336 354 347 232 289 220

Nevezetességei

Grigor Vitez költő síremléke[6] a temetőben Lujo Lozica akadémiai szobrászművész alkotása. A stilizált virág alakú síremléket Grigir Vitez „Három tulipán” című verse után ihlette. Talapzatán tábla látható, amelyen a költészetet szimbolizáló lant található. A közvetlen környezet szabálytalan alakú kőlapokkal van kikövezve. Az emlékmű északi oldalán ápolt bukszus sövény található, a háttérben nyírfákkal és erdővel.

Híres emberek

A falu szülötte Grigor Vitez (1911-1966) szerb származású horvát író, költő, műfordító.

Jegyzetek

Források

További információk