Klokočevik

Klokočevik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségGarcsin
Jogállásfalu
Irányítószám35211
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség477 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 13′ 08″, k. h. 18° 08′ 56″45.219000°N 18.149000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 08″, k. h. 18° 08′ 56″45.219000°N 18.149000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Klokočevik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Klokočevik falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.

Fekvése

Bród központjától légvonalban 12, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli nyúlványai és a Szávamenti-síkság határán fekszik.

Története

Klokočevik területe már az őskorban is lakott volt. A falu keleti részén egy ék alakú magaslat található, mely enyhén lejt északról déli irányban és a Dilj-hegység egyik utolsó nyúlványát képezi a Száva völgyének irányában. 1962-ben ezen a helyen régészeti feltárást végeztek, melynek során újkőkorszaki település egy része került elő számos régészeti lelettel, melyek a Sopot kultúra IA, IB és II. fázisához tartoztak. A lelőhelyen az egykori lakóházak maradványai mellett sok cseréptöredéket, áldozati oltár részeit, kőszerszámokat, köztük szekercéket, fúrókat, ékeket, vésőket, nyilakat és késeket találtak.[2]

A település neve a „klokoč” növénynévből, a hólyagfa délszláv nevéből származik, mely úgy látszik, hogy bőségesen termett a területén. A falu már a középkorban is létezett, 1461-ben „Klokochewyth”, 1471-ben „Glokochewygh” alakban nemesi névben említik.[3] A diakovári püspökséghez tartozott. 1536-ban a török megszállta a területet és a keresztény lakosság elmenekült. Helyükre Boszniából pravoszláv vlach martalócokat telepítettek, akik a török hadsereg segédcsapatai voltak. Ezek a török sereg távozásakor velük mentek és a falu puszta maradt. 1696-ban Boszniából érkeztek katolikus menekültek a helyükre. [4]

1698-ban „Klokosevacz” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[5] A felszabadítás után egy ideig itt lakott a garcsini plébános. Itt megmaradt a plébánia szőlőhegye, melyet még Martin Teovan atya telepített. 1730-ban 12 katolikus és 20 pravoszláv ház állt a településen. A pravoszlávok kápolnát építettek ide és ortodox pap is lakott itt, ahonnan a környező falvak híveit szolgálta. 1746-ban 10 katolikus ház állt itt 90 lakossal és egy Szent Keresztnek szentelt kápolnával. 1758-ban említik a kőből épített, elhagyott Szent Péter templomot, mely a falu közelében állt. Hosszúsága 20 méter, szélessége 8 méter volt és a garcsini plébános járt át ide misézni. Körülötte temető volt, ahova nemcsak a helyiek, de garcsiniak, selneiek, sapcaiak és részben verhovinaiak is temetkeztek. 1760-ban Koločeviken 18 katolikus ház állt 29 családdal, 155 katolikus lakossal. Ezen kívül 15 pravoszláv ház is állt itt.[4]

Az első katonai felmérés térképén „Klokochevik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klokocsevik” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klokocsevik” néven 105 házzal, 222 katolikus és 308 ortodox vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 485, 1910-ben 935 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 59%-a szerb, 36%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 49%-a horvát, 40%-a szerb, 9%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 607 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
485 507 500 667 779 935 965 1.017 847 868 921 847 713 687 650 607

Nevezetességei

A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox templomot 1756 és 1760 között építették. A második világháború alatt az usztasák földig rombolták, egyúttal megsemmisítették az ikonosztázt, a liturgikus tárgyakat, misekönyveket és a levéltárat. A háború után Dušan Glumac, a szerb ortodox főiskola teológiai karának professzora, aki Klokočevikben született alapítványt hozott létre egy új kápolna építésére, mely mellett 1988-ban az új templomot is felépítették. 1991 novemberében mindkét épületet lerombolta a horvát hadsereg. A törmeléket még ma sem távolították el (2018 vége).

Oktatás

A településen a garcsini „Vjekoslav Klaić” elemi iskola négyosztályos területi iskolája működik.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4907.
  3. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkóvármegye Bp. 1894.
  4. ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
  5. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 146. oldal.
  6. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 326. o.
  7. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
  8. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  9. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

További információk