Sámogy

Sámogy (Šamudovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1403
Polgármester Emil Ircha
Irányítószám 072 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség620 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
Terület4,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 42′ 26″, k. h. 21° 53′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 26″, k. h. 21° 53′ 09″
Sámogy weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sámogy (szlovákul: Šamudovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagymihálytól 6 km-re délnyugatra, a Laborc jobb oldalán fekszik.

Története

1315-ben említik először, de a régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban település állt a helyén. A feljegyzések szerint 1567-ben 4 adózó portája volt, ezen kívül még 6 nem adózó porta és a bíró háza állt itt. Az egyházi vizitáció szerint 1749-ben 212 lakos élt a községben, többségben görögkatolikus vallású. Kívülük 26 evangélikus, 20 katolikus és egy kálvinista vallású. 1771-ben 30 adózó jobbágy, 42 zsellér és 3 nincstelen családja volt. 1781-ben jegyzik fel az első izraelita vallású lakost. 1784-ben 481 lakost számláltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SAMOGY. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai elegyesek, fekszik Krasznóczhoz 1/4 órányira, Füzesérhez is annyira; térséges fekete agyagos határja 2 nyomásbéli, terem leginkább gabonát, búzát, és zabot; árpát, tengerit pedig középszerűen; erdeje, szőleje nints, rétekkel bővelkedik; piatza N. Mihályon 1 órányira.”[2]

1828-ban 49 házában 363 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sámogy, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Cseb fiókja: 93 r. 570 g. kath., 91 evang., 36 zsidó lak., görög anyaszentegyházzal, 523 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. p. Nagy-Mihály 3/4 óra.”[3] A község önkéntes tűzoltó egyesülete 1890-ben alakult.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Sámogy, a Tusa-folyó mellett fekvő tót kisközség. Van 97 háza és 544, nagyobbára gör. kath. vallású lakosa. Postája Füzesér, távírója Nagymihály és vasúti állomása Bánócz. 1315-ben az Ákos nembeli Mihály mester kap rá kir. adományt. 1403-ban Zsigmond király Vörös Miklósnak, Kerecsenyi Mátyásnak, Németfalussi Györgynek és Liszkai Miklósnak adományozza. 1421-ben Vörös Miklós a maga birtokának fele részét Sempsei Istvánnak engedi át. 1444-ben a Rozgonyiaknak, 1475-ben a Buttkayaknak s az Eödönffyaknak, 1492-ben pedig Ujfalussy Miklósnak és Pálnak is vannak itt részeik. Az 1598-iki összeírás Melith Videt, Rákóczy Ferenczet, Sempsey Ferenczet és Pazdicsy Miklóst sorolja fel birtokosaiul. 1649-ben már Szirmay Péter s később, a Szirmayakkal együtt, a Pothurnayak és Boronkayak is a földesurai. Most nagyobb birtokosa nincsen. Gör. kath. temploma 1700 körül épült.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 508-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 525 lakosából 471 szlovák és 46 cigány volt.

2011-ben 632 lakosából 574 szlovák és 36 cigány volt.

Nevezetességei

  • Görögkatolikus temploma 1801-ben készült.
  • Evangélikus temploma 1928-ban épült.
  • Ortodox temploma 1994-ben létesült.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. október 18.)